Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

RÉGÉSZET - Szalontai Csaba: A szeriáció lehetőségei, a lehetőségek szeriációja

tett osztrák kollegák nagyjelentőségű eredményeit egy pillanatra sem szeretném elfelejteni. A legfontosabb kérdés az, hogy mire használható a szeriáció, azaz mi olvasható ki egy ilyen táblázatból. Az első kérdésre röviden lehet válaszolni: a szeriáció segítségével egy adott leletkör egyes elemeinek az egymáshoz viszonyított, vagyis a relatív időrendjét tudjuk meghatározni. Minden olyan téma, amellyel dolgozunk elemezhető a szeriáció segítségével. Legyen szó akár egy temetőben vagy településen, egy vagy több korszakból, vagy régióban felgyújtott lelőhelyekről, vagy csak egy felgyújtott tárgytípusról, a szeriáció segítségével lehetőségünk nyílik arra, hogy a vizsgált leletek, lelőhelyek relatív időrendjét meghatározzuk. Ha tehát megtekintjük az 2. táblázatunkat, az alábbi két alapállítás olvashatók ki abból:

5 1. A vizsgált lelőhelyek közül a legkorábbi az un. szarmata 1. sír, a legkésőbbi pedig az un. besenyő 3. sír. Köztük helyezkedik el — szintén időrendi sorrendben — a többi vizsgált sír. 2. A vizsgált leletek közül a legkorábbi a szl. tárgytípus, a legkésőbbi pedig a b3. tárgytípus. Köztük helyezkedik el — szintén időrendi sorrendben — a többi vizsgált tárgytípus. Vagyis a szeriációs táblázat segítségével sikerült egy leletkör belső, relatív időrendjét meghatározni. Említettük, hogy elvileg minden témakörben, minden korszakban és leletkörben alkalmazható a szeriáció. Éppen ebből következik az is, hogy a módszer nemcsak arra alkalmas, hogy egy adott korszak relatív időrendjét rneghatározza, hanem arra is, hogy különböző korszakok különböző korú leleteit és lelőhelyeit vizsgálja. Hogy egy abszurd példával illusztráljam állításomat, elképzelhető, hogy mondjuk egy dunántúli késő bronzkori temető és egy alföldi kora avar kori temető sírjainak és leleteinek relatív időrendjét meghatározzuk a szeriáció segítségével. Ehhez csupán egyetlen feltételnek kell teljesülnie: a két temetőben kell közös elemnek/leletnek lennie, vagyis kell egy olyan késő bronzkori tárgy, amely mindkét temetőben legalább egyszer előfordul. Ezzel megteremthető a kapcsolat a két temető egyébként teljesen különböző leletei között, és elvégezhető a szeriáció, amely nyilvánvalóan azt az eredményt fogja kihozni, hogy a két temető közül a késő bronzkori a korábbi és a kora avar kori a fiatalabb. Ezzel a példával csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy elvileg semmiféle időbeli térbeli különbség nem jelenthet akadályt a szeriáció számára akkor, ha teljesül a minimálisan egy közös elemre vonatkozó alapfeltétel.