Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

RÉGÉSZET - Szalontai Csaba: A szeriáció lehetőségei, a lehetőségek szeriációja

Nézzük meg mi az a módszer, amellyel lehetőségünk nyílik a vizsgálat elvégzésére, vagyis mi a szeriáció alapja. A szeriáció alapelve a vizsgált leletek és lelőhelyek közötti kapcsolatok numerikus adatokkal való helyettesítése. Ezek a kapcsolatok minden esetben szavakkal leírhatók, példaként maradva az 1. táblázatunknál, kiemelünk abból négy sort és négy oszlopot: Az un. gepida 2. sírban feltártak egy gl. g2. g3. típusú tárgyat, az un. gepida 3. sírban feltártak szintén egy g2. és g3. típusú tárgyat és ezen kívül pedig egy fal. típusú leletet is. Ilyen fal. típusú leletet találtak az un. korai avar 1. sírban is, amelyben ezen kívül volt még egy g3. tárgytípus illetve egy fa2. típus is. Ilyen fal. és fa2. típusú leletet találtak még az un. korai avar 2. sírban is, amelyben még egy fa3. tárgytípus is előkerült. A kissé bonyolultnak tünő, de azért még viszonylag könnyen áttekinthető leletegyüttesek és leletösszefúggések viszonyát másképpen is lehet ábrázolni: gepida 2. sír glg2. g3. gepida 3. sír g2. g3. fal. korai avar 1. sír g3. fal. fa2. korai avar 2. sír fal. fa2. fa3 /. ábra Az 1. ábrán ábrázolt leletösszefüggés már egy, a mai tudásunkkal rendezett állapotot mutat, éppen ezért jól áttekinthető, és egyértelműen kiolvasható belőle, hogy ilyen leletegyüttesek esetén melyik sír és melyik tárgytípus tekinthető a legkorábbinak és a legkésőbbinek. Más a helyzet akkor, ha ugyanezt a leletkört már nem a fenti sorrendben, hanem összekeverve ábrázoljuk: korai avar 2. sír fal. fa2. fa3. gepida 2. sír gl. g2. g3. korai avar 1. sír g3. fal. fa2. gepida 3. sír g2. g3. fal. 2. ábra Még nehezebb a leletkör összefüggéseinek áttekintése akkor, ha még a tárgytípusok sorrendjét is felcserélem: