Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Lépező, csapdázó madarászok csíziója Szegeden, 1997

nagy borítóháló alá befutva zsinórrántással a kitámasztó elrántható, s foglyul esnek. Természetesen említenem kell, hogy ez a módszer is kihalásra van ítélve, hiszen a fürjek is védett fajaink közé tartoznak. A „huppantóhoz" hasonló, de annál sokkal egyszerűbb, s nem rugóra csapódó ún. borító kasokat ma is használatban láttam a szegedi zsidótemető hosszú útjain. Itt amikor nagy havazások vannak, a fűzvesszőből, néha gyalogakác vesszőiből (Amorpha sp.) font kasokkal fácánokat fognak, kukoricával csalizva. Érdekes, hogy nem minden madárfaj fogására alkalmas e borítós módszer. Móraváros egyes udvarain éppen ezt használják ki a madarak távoltartására, az élelemtől elriasztására. Ha kitámasztott, „kipöckölt" cserény alá szórják a baromfiknak szánt szömös kukoricát, onnan nem lopkodják el a balkáni gerlék (Streptopelia decaocto). Valószínűleg egy-egy befogásnál a gerlecsoport többi egyedeit vergődő társaik látványa óvatosságra ill. elkerülésre inti. A zöldike (Chloris chloris) - zöldsármány neve, ahogyan azt Bálint Sándor használja - nem ismeretes, s valószínűleg Ő a citromsármánnyal keverte. A zöldike, ma elterjedt neve „rütyü" s ezt csapókalickákkal fogják. Két változatát találtam, mindkettőt lerajzoltam. Az elsőnél a kisméretű kalicka két részre van osztva. Az egyik - zárt - kalickafélében van a hívómadár, csalimadár, amely minden esetben hím példány. A másik, felnyitható tetejű részben szotyolát (tányérica magot, napraforgó m.) tesznek és itt van az elsütőszerkezettel ellátott ülőfa. (Lásd 3. rajz) Harangozó László „piktor gyerök" a másik módszerrel dolgozott. Itt a kicsi, az előzőhöz hasonló méretű kalickának a teljes tetőrésze felnyitható és a tetőről kinyúló hosszú sárgarézdróttal lehet a lengőfát kipöckölni, élesre állítani. A lengőfa lapjának középső része kivájt, így ebbe is magot tesznek s az nem szóródik le. A lengőfás kalickát minden esetben egy nagyobb (1,2 mx60x70 cm) méretű - madarakkal teli - kalicka szélére akasztják. Ez automatikusan befogja a „lehívott és éhös madarakat". (Lásd 4. rajz) Madárpiac, ahol befogott vadmadarakat árultak, 1972-ben volt utoljára Szegeden. Akkor Marx térnek (a régi és mai nevén Mars tér) a Csillagbörtön főbejáratától balkézre lévő, akkor még álló víztároló rondella körül, a galambpiaccal keveredve. Ma már illegális madárárusítás itt nincs, csak kanárikat, s papagájféléket árulnak tenyésztők. A kalickákat is itt árulták. Az új kalickák gyártásának „igazi mestöre" volt az öreg Sántha bácsi. A Nemestakács utca végében (Vörösács sarkánál) lakott, fiai a móravárosi elemi iskolába jártak, innen volt velük a kapcsolatom, diáktársak voltunk. Sántha bácsi börtönőr volt, egyúttal a rácsos kalickák legügyesebb gyártója, érdekes, elgondolkoztató a foglalkozás és a kalickagyártás „hasonlósága". 1992-ben még találkoztam vele a galambpiacon, még árulta kalickáit.