Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)
TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Lépező, csapdázó madarászok csíziója Szegeden, 1997
Végül egy sehol sem látott - csak Szegeden készített és használt - madárfogásról teszek még említést. Ez az ún. „csapó stangizás", amely csapóhálós szisztémán alapul és az „öreg" Cserényi kedves módszere volt, de mások is használták (Omega, Rács Pista). Elég sok és precízen elkészített „szerelék"-böl állt össze a stangis háló. Maga a névadó, a stangi egy változó hosszúságú rúd - legalább 1 méter de maximum 2 méteres is lehet. Alkalmasint fölállítva akár 10 m 2-t is képes hálójával befödni. Szükséges még hozzá egy vagy több egymáshoz kapcsolódó rugó (legjobbak az ujjnyi vagy ennél is vastagabb rugók!). A stangli rúdját vadrózsa (Rosa canina) fájából készítik. Kellenek még az ún. macskák, a tengölyvasak és a stiftös macska. (Lásd 5. rajz) Az egyik stangi bothoz fül és pöcök is jár, a másik csak tengölyösl Kendergyári (Bakai Nándor utca) perion hálót használtak hozzá, ma már nem gyártják a Kendergyár „pusztulása" után. A stangizásnak állandó helye volt. A hálót kis külön vászontarisznyába szállították, a rózsafastangikat összekötve. Nagy ügyesség köllött a fölállításához, s a közelében lévő elbújáshoz is. 10 méterre „nem okos" az elbújás, hanem legalább 30-50 méterre kell a stiftös zsinórvéggel elbújni. Alkalmas bokorba, tiszaártéren öreg fűzfa odvas törzsébe, vagy erre az alkalomra épített kis lombgunyhóba. Ez utóbbit minden alkalommal zöld, friss leveles ágakkal álcázták. Az ügyes madárfogó úgymond fogáskor „szép burát huz", s a háló nem csapja oda a madarakat mert „másképp annyi". (Lásd 6. rajz Stangi fölállított állapotban) Szólnom kell egy speciális szögedi madár csalogatóról is - ami sehol másutt nem lelhető föl, ez az ún. „rudas". A rudast az öreg Cserényi használta, de a cserepes sori madarászok is mind ellesték így vagy úgy, s mostanára elterjedt. Az öreg Cserényi halála után feleségét Omega vette el, s vele az örökséget is, büszke volt tudományára, sokszor hívott Cserepes sori nagy kalickáihoz, cserényeihez, mikor egy-egy ritka magevőt fogott. 1994-ben ő is meghalt. A rudast nem volt könnyű „kitudni", az öreg Cserényi mindig mondogatta; „ne mönj oda", még a „szömtül is feltörte"... A rudast a csapóhálós szisztémához használták-használják. Ez egy aprócska „gémeskút", 30 cm-es ágas és kb. 30-35 cm hosszú kis kétkarú emelőből áll. Ügyesen billegősre csinálva. (Lásd rajz) Ehhez egy kis „nadrágot" varrnak az apró madárkának, s ebbe dugják bele a lábait, de ennek „forsza" van. Eleve fontos, hogyan fogja az embör a madarat (mindkét lábát egyszerre köll!), mert ha csak az egyiket, rögtön eltörik. A nadrágvarrásnak is „technikája" van. Vékony bőrből készül átfűz-