Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

NÉPRAJZ - Jaksa Helga – Vass Erika: Az alsóvárosi társadalom és a havi búcsú

pest, Svájc) és nem jönnek haza erre az alkalomra, vagy pedig nem érzik szükségét a családi rendezvényeknek. A harmadik csoportba a megkérdezetteknek azt a részét soroltuk, akik számára a búcsú már nem vallási indíttatású eseményként jelenik meg, hanem a mindennapok rohanása közben a nyugalmat jelenti. A búcsú ugyanis okot ad nekik arra, hogy összejöjjenek a rokonok, barátok, illetve a búcsúvásárban találkozzanak régen látott ismerőseikkel. Ezáltal az évről évre ismétlődő családi hagyományok megőrződnek, de mivel már nem érzik szükségét annak, hogy kérés vagy köszönet céljából a templomban imádkozzanak Istenhez, oda legfeljebb néhány pillanatra térnek be. E rövid látogatásban egy átmeneti formát láthatunk, amit azzal magyaráznak, hogy megszokták, hogy a búcsú napján be kell térni a templomba. Ezek az emberek tehát magukénak érzik a búcsút, hiszen belenevelődtek, vagy házasság révén Alsóvárosra kerülve átvették az itteni szokásokat, de a búcsú fő jelentőségét már csak összetartó erejében látják. Míg régen a vendégek száma az első és a harmadik csoportnál elérte a 30 főt, addig ez mára már lecsökkent a legtöbb helyen 10-15 főre, vagyis csak a legszűkebb család jön össze, mert az időseknek sokszor nincs erre ereje, gyermekeik pedig gyakran csak vasárnap jönnek haza a nyaralásból, vagy dolgoznak - hiszen a bálázást, őszibarackszedést nem lehet elhalasztani -, és nincs idejük segíteni. Természetesen ennek ellenkezőjére is akadt példa, amikor az elszármazott gyerekek is hoznak otthonról süteményt, vagy segítenek a főzésben. A búcsúra való előkészületek e két csoportnál már a hét elején megkezdődtek - megveszik a húst, az italokat, és elkezdik sütni a tartósabb süteményeket -, hiszen a búcsút nem a napján, augusztus 5-én, hanem az ahhoz legközelebb eső vasárnap tartják. A vasárnapi ebéd összeállításában annyi változás történt, hogy az étkezési kultúra változásával párhuzamosan megjelentek a vegetáriánus ételek (pl. karfiolfasírt, rántott tök), hogy ezekkel is minél jobban a vendégek kedvében járjanak a háziasszonyok. Emellett a régi ünnepi ebéd nélkülözhetetlen részét, a rétest a vizsgált családok közül ma már csak egy helyen készítik, mert az időt és szaktudást igényel. Helyét új sütemények foglalták el, melyeket itt nem sorolunk fel, mert kiválasztásuk egyéni ízlést tükröz, és néhány jól bevált recept kivételével nem is biztos, hogy jövőre ugyanezeket sütik. A negyedik csoport tagjainak az ünnep vallási tartalma nem fontos, és a búcsú profán részével is kevésbé foglalkoznak, vagyis a búcsú hétvégéjén is ugyanazokat a foglalatosságokat végzik, mint máskor, csak annyi eltérés tapasztalható, hogy e hétvége folyamán egy vagy több alkalommal kimennek a búcsúvásárba forgózni és búcsúfiát venni. Ide tartozik a legtöbb újonnan Alsóvárosra települt személy - persze nem mindenki -, és a tősgyökeres