Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: A makói hagymakertészek érdekvédelmi szervezetei

kapcsolódott be a szövetkezet vezetésébe dr. Galamb Sándor, aki megszüntette az üzleti működést és a szövetkezetet termelői érdekképviseletté alakította át. Megállapodott a szindikátussal, hogy a hagymavásárlás elsősorban a szövetkezet tagjaitól történjék. A termelőknek érdeke lett a szövetkezetbe való belépés, 1934 őszére háromezerre ugrott föl a tagok száma. 1936 nyarára 24 000 pengő üzletrésztőkéje volt. Az ekkor megalakult METESZ üzletéből 10%-ig részesedett, és négy embert delegált az üzletvitelhez. 1937 februárjáig befizettek üzletrészjegyekben 24 307 pengőt. Dr. Erdei Ferenc 1934-ben könyvelőként került a szövetkezethez, amely 1935-1936-ban nyugati tanulmányútra küldte. Visszatérve a szövetkezet ügyvezető igazgatója lett. A nyugati szövetkezetek mintájára autonóm szövetkezetet kívánt létrehozni. 1937. február 14-én a közgyűlés 692 szavazattal 220 ellenében dr. Erdei Ferencet választotta meg elnöknek. Egy hónapi békés együttműködés után a METESZ megítélésében - amely június 22-én a hagymaértékesítésre kizárólagos jogot kapott - viszály keletkezett a vezetőségen belül dr. Erdei Ferenc és Diós Ferenc között. Diós Ferenc, aki korábban a szabadkereskedelem elkötelezettebb harcosa volt, most a METESZszel való megbékélés híve lett. Dr. Erdei Ferenc nyílt levélben fordult a kertészekhez és a döntést az 1937. július 18-i közgyűlésére bízta. Mikor annak hangulata ellene fordult, híveivel kivonult a teremből, listáját visszavonta. Végül mindkét listára szavaztak; Diós Ferencé 351, Erdei Ferencé 41 szavazatot kapott. „Ettől kezdve - szögezte le Erdei Ferenc - nem volt többé sem termelői, sem értékesítő szervezete és értékesítési képviselete a hagymásoknak, hanem kénye-kedve szerint ki lett szolgáltatva az egykéznek." Miután 1939-ben a szövetkezet fuzionált a METESZ-szel, Diós Ferenc METESZ negyven tagú helyi választmányának lett az elnöke. Alig csitult el Makón a háború zaja, a hagyma máris a közélet fontos tényezője lett. Ennek az átalakításnak dr. Erdei Ferenc és az a néhány hagymás volt a mozgatója, akiket 1937 júliusában kibuktattak a kertészek szövetkezetének vezetéséből. „1944 november 1-én - írja Erdei Ferenc - már otthon is voltam, és mintha semmi sem történt volna, úgy vettem kézbe régi híveimmel a szövetkezet irányítását. Amit akkor abbahagytam, ezt próbáltuk újra csinálni, termelőszövetkezetet a hagymaföldek közös bérlete alapján és értékesítést a szövetkezet saját szerveivel. Ezer háborús nehézség és akadályoztatás közepette már az újraindulás is megmutatta, hogy van létjogosultsága a szövetkezetnek és azt is, hogy csak a politikai felszabadulás és a politikai reakció leküzdése teheti lehetővé a szövetkezet komoly és eredményes működését [...] Visszájára fordítottuk a fúziót. Egyesült a két szövetkezet, de akkor úgy, hogy a hagymakertészek szövetkezete semmisült meg az egykéz hatalma folytán, most a felszabadulás után nem érthető másképp az egyesü-