Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Tóth Ferenc: A makói hagymakertészek érdekvédelmi szervezetei

lés, mint úgy, hogy a hagymakertészek szövetkezete áll vissza és megsemmisíti az egykezet." Makó és Vidéke Hagymakertészeinek Szövetkezete ténylegesen 1945 májusában alakult újjá. A közgyűlés azokkal a igazgatósági és fölügyelő bizottsági tagokkal, akik 1939-ben a METESZ-szel közösséget vállaltak, bizalmatlanságát fejezte ki. Nyílt szavazással választották meg az igazgatósági tagokat. Elhatározták, hogy a kormányzattól kérik a METESZ vagyonnak szövetkezet birtokába juttatását. A hagymakereskedelmet az 1945 decemberétől a kertészek szövetkezete és 29 kereskedő látta el. Bencze Mihály hagymakertész 1946-ban politikától független hagymás érdekvédelmi szervezetet kívánt életre kelteni. Puskás Ferenc és Bihari Antal a hagymakertészek egyesületének föltámasztására gondolt. Az 1944 előtti hagymás közélet folytonosságának főleg ifj. Puskás Antal lett a képviselője. Erdei Ferenc parasztpárti főtitkár segítségével sikerül elérnie, hogy több évi szünet után, 1946. december 26-án a belügyminiszter engedélyezte a kertészek egyesületének működést. A makói hagyma vegyi vizsgálatát az 1940-es években nem tudta az egyesület befejezni, az újjáalakulás után megbízták a Magyar Agrártudományi Egyetemet, hogy milyen vitaminokat, gyógyhatású anyagokat tartalmaz a makói hagyma; továbbá mi a különbség vegyi összetételben a makói és a más vidéken termelt hagymák között. Közben kommunista Szabó János mindent megtett, hogy Puskást a közéletből eltávolítsa. Cikket írt ellene, majd sikerült elérnie, hogy Puskást rendőri felügyelet alá helyezzék.

1- Az egyesület működését 1947. december 23-án Szabó János kezdeményezésére betiltották. 1949. január 23-án fuzionált három makói szövetkezet: a Hangya, a Parasztszövetkezet valamint a Hagymakertészek Termelő és Értékesítő Szövetkezete és létrejött a Makói Földműves Szövetkezet. A hagymaközélet rendkívül feszült politikai küzdelmek közepette zajlott. Kommunista hagymások, akik a harmincas években valós termelői érdekekért szenvedélyes és demokratikus szellemiségű harcot folytattak, 1945 után a kommunista párt szócsövei lettek, a pártérdeket a hagymásérdek fölé rendelték. A hagymakertészek szövetkezete és egyesülete ötezer tagot számlált. Hagymaházat építettek, hagymanemesítö telepet tartottak fönn, Erdei Ferencet fél évre nyugati tanulmányútra küldték, a város egész hagymás társadalmát megmozgató kiállításokat rendeztek. Nemcsak létszámban, de szervezettségben és a jogos gazdasági sérelmek megvívásában hatékonyabbak voltak a megyei és a városi gazdasági egyesületnél.