Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

RÉGÉSZET - Béres Mária: Jelentés az óföldeáki erdőben 1995-ben végzett régészeti műemléki munkálatokról

BÉRES MÁRIA Jelentés az óföldeáki erődben 1995-ben végzett régészeti-műemléki munkálatokról

1 1990-1995 között elsősorban az óföldeáki templom külső környezetében folyt régészeti feltárás, melynek eredményeképpen sikerült napvilágra hozni a középkori erőd alapmaradványainak jelentős részét és ezzel együtt rekonstruálni" a XV-XVI. századi templomerődöt (1. kép). Az évek folyamán az egykori cinterem területén közel ötszáz temetkezést bontottunk ki. A templom belsejében csupán kisebb szondázó feltárások voltak, mivel ezideig a műemlék-felügyelőség nem rendelkezett a belső kutatásához és felújításához megfelelő anyagi fedezettel. Az 1995-re tervezett feladatok két területre irányultak. Tekintettel arra, hogy az erődfalak műemléki konzerválásához, kiegészítéséhez és bemutatásához pénzeszköz ebben az évben sem állt rendelkezésre, így a templombelsőben és a külső környezetben folyt korábbi feltárás életveszélyessé vált kutatóárkainak, szelvényeinek a betemetése mellett

3 a D 14. szelvény és a 412. pártás sír leletmentése volt az alapfeladat (2-3. kép). A templomon belül a hajó és a szentély csatlakozásának, azaz a diadalívnek a vizsgálatát és egy korábbi épített objektum maradványainak az igazolását is célul tűztük ki. Sem az anyagi körülmények

4

, sem a templom alatti kriptarész fizikai állapota nem tették lehetővé a belsőben folytatandó ásatást. A műemlék-helyreállítást felügyelő intézménynek, az OMvH-nak (Budapest) csak távolabbi terveiben szerepelt a belső kutatása és helyreállítása. Nekünk viszont nem maradt más feladatunk - a rendelkezésre álló munkaerő

5 jó kihasználása érdekében -, minthogy roncsolás mentes vizsgálatokat végezzünk a szentély díszítőfestésén, és dokumentáljuk az épületszerkezeti elemeket (4-5. kép). A Szalados Béla által készített infrakamerával lehetőség nyílt arra, hogy fizikai beavatkozás elkerülésével, a műemléki szempontból fontos értékeket roncsolás mentesen feltárjuk, számbavételükről és védelmükről gondoskodjunk

6

. A szentély beállványozása után a dortmundi diákok eltávolították a falról a 30-as években - Gardi Mihály helyi asztalos mester által - készített faburkolatot. Nyilvánvalóan látszott az egykori díszítőfestés nyoma (6. kép). Szemléletünkből fakadóan elsősorban a dekoráció keletkezésének korára, ill. a festett részletek egykorúságára igyekeztünk anyagot gyűjteni. Ezért méretarányos színes rajzokat készítettünk, valamint M=l:l és l:2-es arányú színhü motívumrajzokat. Világossá vált, hogy reneszánsz, XVI-XVII. száza-