Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Szeged-Fehér-tó madarai és a légvezetékek kapcsolata

CSIZMAZIA GYÖRGY Szeged-Fehér-tó madarai és a légvezetékek kapcsolata A Fehér-tó és közvetlen környezetének a madárvonulásban betöltött szerepe A tavaszi és az őszi madárvonulás hazánk területén elsősorban a folyók mentén zajlik. így a Fehér-tó a madarak légi útvonalába esik. Az alföldi madárpopulációk számára fontos gyülekezési hely, az északról érkező fajok­nak pedig megálló-, pihenő- és táplálkozóhely. Vannak olyan fajok is, me­lyek csak egy-egy éjszakára pihennek itt meg, de olyanok is, melyek akár több hétre is megszakítják vándorlásukat. Az északról érkező vendégek a Tisza vonalát követve érkeznek, majd éles fordulattal húznak be a tó területére. Ott számukra mindig a legmegfe­lelőbb táplálékot nyújtó, illetve az ő igényeiknek leginkább megfelelő éjsza­kázóhelyet keresik meg. A legmegfelelőbb táplálékot, a 1 imicolák esetén a leeresztett tavak kínál­ják. Itt a sárban, iszapban rengeteg féreg, lárva, csiga található, amit a mada­rak csőrükkel szedegetnek össze. A kormoránok (Phalacrocorax carbo) ­melyeknek több ezres csapatai szoktak esetenként itt időzni - általában a 10­25 centis halakat kedvelik, és azokon a tavakon tanyáznak, ahol az elsőéves halak élnek. Az úszó és bukó récék elsősorban vízi növényzettel, szúnyog­lárvával táplálkoznak. Itt a halgazdaság területén elsősorban a halaknak ki­szórt haltápot, kukoricát, búzát is fogyasztják. Tehát azokon a tavakon tar­tózkodnak a legszívesebben, ahol a lehalászás még nem történt meg, de a leeresztését már megkezdték, így a víz mélysége kb. 60 cm alá süllyedt. De vannak olyan fajok is, pl.: nyári lúd (Anser anser), a nagy lilik (Anser albifrons), a daru (Grus grus), melyek táplálékukat elsősorban a környékbeli mezőgazdasági területekről szerzik, és csak éjszakázni járnak be a tavakra. A gémféléknek is elsősorban az elsőéves és ennél fiatalabb halakkal betelepített tavak szolgálnak megfelelő táplálékkal, de a nagyobb példányokat is megszi­gonyozzák (szürke gém). Az éjszakázóhely megválasztásánál döntő szerepet az alaki felépítés ját­szik. A madarak igyekeznek optimális helyen éjszakázni, tehát pl. a leeresz­tett tavak sárpadjain töltik az éjszakát. Jellemző és természetes, hogy azonos fajok, illetve azonos alkatú madarak keresik egymás közelségét. Nádi éneke­sek, illetve más énekesek is éjszakáznak a tavakon, de ezek elsősorban a gyér part menti nádasokat és sasos foltokat részesítik előnyben.

Next

/
Thumbnails
Contents