Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György – Csizmazia Kincső: Bálint Sándor madárnevei nyomában. (A „szögedi” Fehér-tó madárneveiről)

Láthatjuk, viszonylag sok állatnév szerepel zsidó jelzővel, s ez egyfajta jellemző gondolkodásmódot tükröz. Mert nem elég indok a madár görbe csőre, komor külseje, fekete tolla; a névadás mögött meg kell látnunk azt a magyar és a zsidó vallásúak közötti feszültséget, ami ennek a gúnyos, megbélyegző (de nem elsősorban a madarat megbélyegző) elnevezésnek az alapja. Szeged környékén több szólás, közmondás kötődik a hollóhoz: „Holló hollónak nem vájja ki a szömit.", „Ritka, mint a fehér holló." és néhány kevésbé ismert: „A hollók eledele" - mondják tréfásan, eufemisztikusan a bűnözőre; „Kilesi, mint dorozsmai embör a hollót.". Ennek eredete: mondták az egyszeri embernek, hogy a holló száz évig él. — No, azt kilessük! — felelt erre ő. (Bálint Sándor nyomán) A vadkacsa elnevezés ma is használatos, a nagytestű kacsák összefoglaló neve. Az aprórécék közül a fehér-tói emberek nem ismerik csak a csörgőrécét (Anas crecca) és a böjti récét (Anas querquedula), s ezeket is csak ezen az országosan elterjedt néven. Nátly József sátra elnevezése az aprótermetű fajtára, a cigányrécére (Aythya nyroca) vonatkozhatott, de ma már itt ismeretlen szóalak. Nevének magyarázatakor föltételezésekkel élhetünk - a kacsák sodró, a többi kacsáknál gyorsabb röpte lehet a névadás alapja, vagy pedig a levegő sodrása: röptükkor a levegőt fölkavarják, s az zizegő hangot ad. A juhászka a székilile (Charadrius alexandrinus) népies neve. Tóth Sándortól gombócka nevét hallottam. Ezt a találó gombócka elnevezést erősítette meg Kalapács János szatymazi juhász is, aki azt mondta, hogy „gurul, mint a gombóc" a birkanyáj körül, ahol állandóan sok a rovar. Bálint Sándor tévedett, mikor a székiszarkát a szarkák fajai közé sorolta. Nem ismerte jól a gólyatöcsöt, ezt a hosszú, piros lábú, fekete-fehér színezetű madarat. Újabban széki vagy sziki gólyának is nevezik (bár Lakatos szerint „mocsáros ugyan, de nem székes helyek lévén kedvenc tartózkodási helyei.") Ö gólyasnefjhek nevezi. (Lakatos Károly: Vadászati és madarászati emlékeimből, 79. o.), bár a gólyatöcs sokkal találóbb. Hiszen a „töcs" név pontos megfigyelések nyomán született: a madár hosszú lábának lassú összehajtogatása után hirtelen ül - „töccsen" vagy tottyan - rá tojásaira. (Tóth Sándor szóbeli közlése.) ///. Összegzés Dolgozatomban a szegedi Fehér-tón és környékén a 80-as, 90-es években használt madárneveket gyűjtöttük össze. Elismerve munkánk határtudományos jellegű: a nyelvészet, a néprajz, az etológia mind helyet kapott benne; ám e szempontok szerint, helyszíni kutatások, gyűjtések alapján nem szüle-