Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Lengyel András: Arcképvázlat Gáspár Zoltánról

Sőt, mint akkor annyiaknak, 1919-ben nekik is menekülniük kellett. Hoszszabb ideig vagonokban laktak, majd Szegedre kerültek, ahol teljesen új körülmények között kellett életüket berendezniük. 1920 elején már bizonyosan Szegeden éltek. Az események mélyen fölháborították, fölborították addigi beidegzettségeit - s ellene mondtak mindannak, ami eszméit addig irányította. Ez magyarázza, hogy 1920 elején a szegedi Délmagyarország című lapba cikket írt, s ebben Végvárit idézve fejezte ki elkeseredését: „Egy jó szót tőlük megtanulunk végre, S majd: Cine mintye - megfizetünk érte. " Ezt az irredenta hangú cikkét azonban hosszú ideig nem követte újabb írás, így nagy belső metamorfózisát, az Erdély elvesztéséből fakadt nagy trauma érzelmi földolgozását nem tudjuk nyomon követni. Annyi biztos, 1920 őszén az akkor szerveződő új közgazdasági kar - a József Nádor Műegyetem önálló kara - hallgatója lett Budapesten. Pesti egyetemi évei élete talán legismeretlenebb szakasza. Azt sem tudjuk biztosan, elvégezte-e közgazdasági tanulmányait, vagy csak félbehagyta azokat. Ekkori éveiről mindössze csak egy későbbi visszaemlékezése tanúskodik. Szerencsére ebből amellett, hogy sokat és sokfélét tanult - az is kiderül, megismerkedett a polgári radikalizmus eszméivel, s ez számára döntő fordulat lett. „Találomra Vámbéry Rusztem tankönyvét kezdtem forgatni, megtanultam belőle a büntetőjogot amennyire kellett s közben a humanizmus, a haladás és az építő reformmunka légkörét szívtam ebből a könyvből. Tájékozatlan kis gólya létemre tehát ugyancsak félreeső vidékre vetődtem 1920-ból. (...) Ugyanezen évben egy nagy politikai per tárgyalásáról olvastam a lapokban. Az elnök részleteket olvasott fel a vádlott egyik tudományos müvéből, majd tömören így foglalta össze a tanulságot: »Ön szerint tehát egész történelmünk csupa hazugság, s valójában minden azon fordult meg, hogy kinek hány hold földje volt?« Ennek a beajánlásnak nem lehetett ellenállni: így róhatom be döntő olvasmányaim közé Ágoston Péter könyvét, A magyar világi nagybirtok történetét." Ugyanekkor jelentősen hatott rá Germanus Gyula műve, A föld és faj hatása a történelemben. S bár ekkor már „mindentolvasó" volt, s az említett hatások sem tisztán érvényesültek nála, a radikalizmussal való eme megismerkedése lényeges orientációs módosulásnak bizonyult. Nem tudjuk, meddig élt ekkor Pesten (1924 májusában még bizonyosan a fővárosban tartózkodott), s a közgazdasági kar elvégzése után néhány évéről sem tudunk számot adni. 1929 őszén azonban már újra Szegeden tartózkodott, söt az év őszén a Ferenc József Tudományegyetem állam- és jogtudományi karára is beiratkozott. Szerencséje volt az ekkor már öregdiáknak