Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: A hódmezővásárhelyi tímármesterségről

pecsét felirata: „H. M. VÁSÁRHELYI - M. TÍMÁR céh petsét 1832" (Itsz.: 73.47.3.). 1875-ből származik az ipartársulat pecsétje (Itsz.: 73.47.4.). A könyv alakú céhbehívó tábla (Itsz.: 73.47.5.) berakásos díszü. Bőrök és 1855. évszám van rajta. A tímár céh nem tartozott a nagylétszámú céhek közé, a tímárság föltételezhetően nem tartozott a keresett szakmák közé sem. Ez lehetett az oka, hogy az inasfelvételnél a céh korlátokat állított föl. Az 1824-ben hozott céhgyűlési határozat szerint minden mesternek csak egy-egy inasa lehetett.

18 Néhány évvel később (1829) „voksnak többsége aba határozódot hogy az ifjab mester emberek az 3 esztendőkig nem fog szabad inasokat felfogadni."

19 Az inas írástudó, becsületes szülőktől való legyen. Az esetleges kárt a szülő vállalja. A keresztelő levél a céhládában legyen elhelyezve - írta elő a céhgyülési határozat.

20 Részletesen szabályozta az inaséveket az 1838. decemberi céhgyülés: „számos bőrt az inasoknak nem lészen szabad készíteni" szabályozták, de a mesterre van bízva, hogy a bőrkészítésből mit mutat meg inasának.

21 Nincs részletezve, mely bőrök készítésétől tiltották el az inast. „A Legények számára kézi írásban levő Regulák felolvastattak, és ezen regulák addig is, még a Ns Vármegye által erősíttetni fognak, az illető Mester Legények által megtartandók lesznek" - rögzíti az első önálló céhgyülés protokolluma.

22 A 31 cikkelyből álló artikulus (ltsz.:73.47.6.) a legények munkába állását, ennek általános szabályait és erkölcsi kötelességeit fogalmazta meg. A 19.-20. cikkely tartalmazza részletesebben a szakmai munkát. A 19. cikkely kimondja, hogy „a más által oda vitetett Nyers Bőrt Mestere tudta nélkül megvenni, vagy Váltó Bőrt készíteni, vagy valmely kikészült Bőrt festés alá felvállalni nem szabad" a legénynek. A 20. cikkelyben olvashatjuk: „A.B.M. Tímár Legényeknek kötelességekbenn áll az, hogy a Hamvasra gondjok légyen, azt tisztánn tartsák, minden nap egyszer fel hányják; és a Tserbe a Bört leg alább háromszor napjába jól meg forgassák, (és a Mesterséghez való Szerszámokra gondjok légyen, azokat szokott hellyekre tegyék,) a Nyers Bört a le ásztatástól fogva a míg tökélletesenn élnem készül, minden hibáktól és károktól meg őrizzék, külömbenn ha az ö vigyázatlanságok miatt abba hiba történik, azonn kár nem mást, hanem őket fogja illetni." A mesteresztendő letelte után jelentkezhetett a legény a céhgyűlésben remeklésre. A remek készítését az articulus 24. cikkelye tartalmazta. Elkészítési ideje 3 hónap. Egy évben egyszer lehetett remeklésre jelentkezni. Ez alól csak a mestertárs fia volt kivétel, aki bármikor remekelhetett. Ezenkívül a mestertárs fia a taksa felét fizette, s több remeklő esetén elsőbbséget élvezett (1834. december 17.). A céh ún. mulatókat rendelt a remeklő ifjú mellé, akik megszabták, melyik mester műhelyében készüljön a remek. A mulatók csak tanácsokkal segíthették az ifjút remekjük elkészítésében.