Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Társadalmi változások kutatási lehetőségei egy honfoglalás kori temetőben

KÜRTI BÉLA Társadalmi változások kutatási lehetőségei egy honfoglalás kori temetőben A honfoglalás kori temetők elemzése, már amennyiben részletes temetőtérkép és sírleírás áll rendelkezésünkre, 1941 óta a modern régészeti elemzések közismert és megszokott eszköze (LÁSZLÓ 1941, SZÉLL 1941). Ezen elemzéseket közelebbről szemügyre véve azonban azt láthatjuk, hogy azok elsősorban a sírok topográfiai elhelyezkedésén, ill. a sírleletek és ásatási megfigyelések, temetkezési szokások e sírokban való előfordulásának térképezésén alapulnak úgy, hogy a temető egészét veszik egyidejűleg vizsgálat alá. E módszerrel már nem egy esetben lehetett sorokat vagy csoportokat megállapítani a temető egészében, ami többé-kevésbé tükrözte, tükrözhette az egykor oda temetkező népesség tagjainak egymáshoz való viszonyát. Az egész temetőben megnyilvánuló temetkezési szokások csoportosulása másmás szokásokkal rendelkező mikroközösségekre utal; ami akár meg is felelhet az egykori világnak, csak éppen ellenőrizhetetlen és maga a rokonsági kapcsolat bizonyíthatatlan. Kis sírszám és látszólagos értelmes rendszer esetén akár az adott temetőbe temetkező társadalom tükörképét is felfedezhetjük, amint azt László Gyula több temető esetében is felismerte (LÁSZLÓ 1944. 125-165.). Más kérdés (ld. RÉVÉSZ 1991 figyelmeztetéseit), hogy ha adataink tévesek, elemzésünk is csak hamis lehet. Az algyői temető elemzése során a fenti módszert alkalmazva magunk is többféle eredményre jutottunk, legyen elég itt a Szeged monográfiában közölt soros (KÜRTI 1983. 265-267.) és az azóta több helyütt is emlegetett (pl. KÜRTI 1987. 78-80.) csoportos rendszer eltérésére utalnom. Ezen elemzés további részletezéséhez ill. finomításához kézenfekvőnek látszott a Lengyel Imre paleoszerológiai elemzése eredményeképp létrehozott csoportokat (családokat?) ill. az ugyancsak általa konstruált családfákat - genetikai generációkat - közelebbről szemügyre venni.

1 Ehhez azonban elsősorban az volt szükséges, hogy meggyőződjünk róla: ezen csoportosítás elégséges alape ahhoz, hogy további hipotéziseket építsünk rá? Magát a paleoszerológiai elemzést nem ismételhetjük meg, más vizsgálatokkal kell szembesítenünk annak eredményeit annál is inkább, mivel maga Lengyel I. is nem egyszer hangsúlyozta, hogy eredményei biztos, hogy nem fedik 100 %-osan az egykori valóságot. Az elsődleges, szinte felületes ellenőrzést az embertani vizsgálatok egybevetésével végeztük. Az algyői temető embertani anyagáról az ásatási meg-