Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)
RÉGÉSZET - Kürti Béla: Társadalmi változások kutatási lehetőségei egy honfoglalás kori temetőben
figyeléseken túl két különböző alkalommal, más-más szakember által végzett morfológiai jellemzés áll rendelkezésünkre. Ezek eredményei a nemet (sexust) egyértelműen jelző régészeti leleteket tartalmazó sírok esetében 100 %-osan megegyeznek, a többi esetben is 90 % felett van az egyezések száma. A paleoszerológiai vizsgálatok százalékosan ennél rosszabb eredményt adnak, de az eltérések részletes vizsgálata arról tanúskodik, hogy az eltérések oka a vizsgálati módszer és a vizsgált anyag eredendően adott hibalehetőségeinek határain belül áll fenn, tehát míg férfinak a férfias férfiakat, nőknek a nőies nőket határozza meg, a nőies férfiak bizonyosan nők, a férfias nők bizonyosan férfiak lesznek. Más szóval: a csontok kémiai összetétele eredendően függ az egyén hormonális felépítésétől. Ugyancsak hamis eredményeket kaptunk bizonyíthatóan beteg egyének esetében (természetesen azon betegségekre gondolok itt, melyek a csontok összetételében okoztak elváltozásokat). A fenti esetek kiszűrésével az egyezések aránya itt is 90 % fölé emelkedett. A vizsgálati módszer eredményességét alapvetően bizonyította az elsődleges rokonsági adatok térképre vitele, mely szerint a Lengyel I. által rokonként megjelölt egyének a temetőben topográfiai lag egymás mellett feküdtek (1. kép). Tekintettel arra, hogy Lengyel I. a vizsgálandó anyaghoz semmiféle információt nem kapott, s eredményeit magam vittem térképre, úgy gondolom a hitelességhez és a használhatósághoz nem férhet kétség. A fentiek alapján került sor az 1985. ill. 1988. évi elemzésekre, melyek során bizonyíthattuk, hogy az algyői közösség egymással rokoni kapcsolatban nem álló két nagyobb csoportból, ezeken belül pedig kiscsaládokból tevődött össze. 2 A régészeti jelenségek térképezésével megállapíthattuk, hogy e csoportok eltérő demográfiai képet mutatnak, sok esetben más a viseletük, hajviseletük és temetkezési szokásaik sem egyformák. Fenti vizsgálódásaink azonban minden esetben a temető 82 sírjára, mint egységes egészre irányultak. Lengyel I. ugyan már 1985-ben tudatta, hogy a temető betelepítésének ideje 60±30 év, tehát eleve számolhattunk azzal a ténnyel, hogy a fenti megfigyelések időben is változhatnak (sőt bizonyos, hogy változtak), de adatok híján e kérdést érdemben nem vizsgálhattuk. Lengyel I. 1988-ban bocsátotta rendelkezésünkre a temető csoportjainak belső szerkezetére vonatkozó vizsgálati eredményeit. Sajnos, túl későn kezdtem hozzá az eredmények régészeti szempontú értékeléséhez, így közel három oldalon összefoglalt kérdéseimre váratlan halála miatt már nem válaszolhatott. Vizsgálati eredményei nagyon jól hasznosíthatóak további elemezéseinkhez (ezekből kívánunk néhányat bemutatni), de a felvetődő kérdéseket és ellentmondásokat már nincs kivel megvitatnunk.