Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Csizmadia Sándor szakítása az MSZDP-vel
Barna-féle javaslat szerint földet ígért nekik. És a diktatúra alatt, amikor azt látták, hogy a birtokok szocializálásával még súlyosabb helyzetbe jutottak, mint azelőtt voltak a tulajdonos idejében, a legnagyobb ellenségei lettek a föld köztulajdonba vételének". Mindebből azt a tanulságot vonta le, hogy a „földmunkásság nagy tömegének megszervezése lehetetlen a szociáldemokrata párt keretein belül mindaddig, amíg ez a párt kizárólag az ipari munkások pártja akar lenni." A cikke végén Takács József megfogalmazta az MSZDP akkori vezetőitől és programjától (az 1903-astól!) eltérő legfontosabb követeléseiket. Ezek így szóltak: „A földkérdésben a magántulajdon elvére kell helyezkednünk. A földnélkülieket földhöz kell juttatni, minél több kisbirtokot kell létesíteni, be kell vezetni a földmívesek szakoktatását, minél több igazi kultúrát kell adni a népnek, meg kell szervezni, államilag támogatni a falusi szövetkezeteket, csak az lehet a jövő feladata. Ha minden faluban létesül fogyasztásiértékesítő- és beszerző szövetkezet, ha mindenütt megismertetjük a termelő, a mezőgazdasági termékeket iparilag feldolgozó és a gépszövetkezetek hasznát a földmívelökkel, majd be fogják látni a parcelláktól borzadó szobatudósok, hogy a mezőgazdaságban igenis előmozdítója a többtermelésnek az a kisüzem, amelyet annyiszor halálra ítéltek. S ez majd a városi lakosságnak is előnyére válik." 28 Csizmadiáék tehát a forradalmak tapasztalatait így összegezték: a marxi szocializmust - mint eszmét nem feladva - de, a nemzeti kérdés jelentőségét felismerve, a földkérdésben a magántulajdon elvére helyezkedve, a földnélkülieket földhöz kell juttatni, akiket az államilag támogatott falusi szövetkezetekkel lehet a gazdasági- és társadalmi felemelkedéshez segíteni. Ezen programjukat alkalmasnak vélték - és az adott belpolitikai helyzetben nem alaptalanul - egy önálló, lényegében baloldali parasztpárt megszervezésére. Ez a „nemzeti szociáldemokrata" Csizmadia-rejtély lényege..! Csizmadia Sándor, Takács József és az őket támogató földmunkásvezetők nyilatkozataival szemben a Népszava azt állította, hogy azok nem fedik a „földmunkások és a földmunkásszövetség valóban illetékes fórumainak fölfogását és akaratát". Ezt egyrészt a földmunkásszövetség budapesti első számú csoportja november 2-án hozott azon határozatával igyekezett bebizonyítani, mely szerint „Csizmadia ténykedését egyéni vállalkozásnak tekinti és azt... a legnagyobb mértékben helyteleníti, egyben tagadja a Csizmadia érdekében nyilatkozóknak azt a jogát, hogy ők a vezetőség nevében" beszélhetnek. Másrészt a Népszava november 12,-i számában közzétették a földmunkásszövetség Szegeden székelő választmányának november 9-én hozott határozatát, amely „Csizmadia eljárását a munkások ellen elkövetett árulásnak" minősítette. Ezt egyhangúan támogatta a szövetség szegedi csoportja-