Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Csizmadia Sándor szakítása az MSZDP-vel

nak aznap délután tartott taggyűlése is. Ez utóbbi határozat súlyosabb volt mint a budapesti csoporté. Ezek után a Népszava már azt hangsúlyozta: Csizmadia cselekedetét már az sem enyhíti, ha „most viszont az derül ki a polgári lapokból, hogy elhamarkodottan cselekedett, amikor fölrúgva pártérdeket és pártfegyelmet, Friedrich karjaiba igyekezett, holott most úgy látszik, hogy Friedrichéknek a munkások nélkül Csizmadiára nincs is szükségük! " Végül az MSZDP hivatalos napilapja azzal fenyegetőzött, hogy „ennek az ügynek még további folytatása is lesz "

2<J Csizmadia Sándor és barátai szociáldemokrata párttal való szakítása után tehát a földmunkásmozgalom Szegeden székelő választmánya is szembefordult Csizmadiáékkal. Mi történt ezután? A Földmunkások és Kisebb Birtokosok Pártja A Népszavának abban igaza volt, hogy Csizmadia Sándor nem lett a Friedrich-kormány tagja. Sőt! A Clairk tárgyalásokba sem vonták be és így kimaradt az ún. koncentrációs kabinetből is. Mindennek részleteit még nem ismerjük, ehhez további kutatásokra van szükség. Ennek irányát jelezheti az, hogy a Szántó-Vető szerkesztősége Csizmadia szociáldemokrata párttal való szakítása után javasolta, hogy ő és Nagyatádi Szabó István fogjanak össze.

30 Tudjuk, hogy ez nem történt meg. Miért? Feltárandó kérdés! Tény, hogy Csizmadiáék továbbra is küzdöttek a Tanácsköztársaság bukása után bebörtönzött közel 10.000 földmunkás és kisgazda kiszabadításáért. A november végén megalakult koncentrációs kormányhoz írt memorandumukban követelték ezek szabadonengedését „a teljes polgári jogokat, beleértve a szabad gyülekezési jogot, a politikai véleménynyilvánítás szabadságát."

31 1919. november végén Csizmadia Sándor és barátai"

1- megalakították a Földmunkások és Kisebb Birtokosok Pártját. Azt állították, hogy a proletárdiktatúra tanulságai az MSZDP-t diszkreditálták ezért a „magyarországi szocialistáknak a pártjukat egészen újjá kell szervezniük s a régi taktikával és módszerrel végleg szakítaniok. At kell látniok azt, hogy a nemzetköziséget nem szabad és nem lehel csinálni a nemzeti eszme rovására. Es ami a legfőbb, a vezetők nem lehetnek mások, csak tetőtől-talpig magyarok". Kijelentették, hogy e párt a „földmunkások és a kisgazdák érdekeiért fog harcolni és a választási küzdelemben nagy erővel vesz részt". E pártnak „nincsenek agresszív szándékai. Békés szervezkedést akar és mérsékelt politikát óhajt folytatni. ... Magyar nemzeti mivoltát nem tagadja meg, de a szocialista eszmét nem engedi senkitől kisajátítani, mert az nem egyes pártoké, hanem az emberiségé".

33 Jellemző, hogy a Népszava e párt megalakulását Csizmadia magánvállalkozásának minősítette, az Új Barázda pedig - amely Rubinek Gyula újkon-