Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Szeged villanyvilágításának kezdete

BÁTYAI GITTA Szeged villanyvilágításának kezdete Mielőtt írnék a ma már számunkra oly természetes villanyvilágításról, szeretném megemlíteni, hogyan is világítottak elődeink, mily módon próbálták a hosszú, sötét éjszakákat fényesebbé tenni. Szegeden 1827. év elején kezdtek petróleummal világítani, addig az utcák bánatosan sötétek voltak, csak a Hold világított. 125 utcai lámpást állítottak föl, egyszerű bádoglámpák, óriási burokban, szöggel ráerősítve az oszlopokra. A lámpákat este gyújtották, reggel oltották, az erre a feladatra alkalmazott emberek, a gyújtogatok és az oltogatok működtették. A budai kaputól a hídig 46 lámpás, a piactól a szabadkai kapuig 48 lámpás, a sóházaktól a gyevi kapuig 31 lámpás világított. (SZUN 1922. nov. 26.) Szegeden 1863. március 25-én jött létre szerződés légszesz szolgáltatásra a Szeged város tanácsa és Reidinger L. A. augsburgi gyártulajdonos között, 30 év tartalmára. Miután a gyár fölépült, a légszesz-berendezések - kettő légszesztartó, 1 db 600 nr'-es, 1 db 700 m

J-es, a lámpák, a hálózathoz szükséges mindennemű csövek, szerelvények elkészültek, 1865. október 31-én kezdte meg működését a légszeszgyár. Ekkor telt le a folyamatban levő városi olajvilágítási szerződés ideje. A gyár helye a budai országút, később Budapesti sugárút, jelenleg a Kossuth Lajos sgt. 89-91. számú telek. A telek nagysága 3 hold 219 négyszögöl. Az építményeknek 7000 láng összfogyasztásnak kellett megfelelni. Öszszesen 400 lámpát, ebből 360 lámpa függő, és 40 lámpa oszlopon állót szereltek föl egyes utcákba, közterekre, utakra, a mai Kossuth Lajos sgt. és Széchenyi tér környékére. Már kezdetben bevezették a légszeszvilágítást a városi széképület folyosóira, hivatalos helyiségeibe, a közkórházba, és a szegény-ápoló intézetbe. A város vállalta évenként kb. 620 ezer órára terjedő égési idő teljesítését. 1869. április 19-én megalakult a Szegedi Légszeszvilágítási Rt., melynek tagja maradt az eredeti vállalkozó, Reidinger is. (Múz. tört. o. 614/90) A 80-as évektől, amikor az árvíz utáni nagy építkezések elindultak, erősen növekedett a szükséglet, nőtt a gyár termelése, mivel a légszeszt az utcai világítás mellett mindinkább használták magánvilágítási célokra, és a 80-as évektől már motorok hajtására is. Ekkor bővül egy db 1420 m

3-es légszesztartóval. (Múz. tört. o. 614/90)