Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Deszk címere?

azonos kézre vallanak. Azt, hogy az 1870-es évekből származó iratokon fordulnak elő, nem datálja a pecséteket. Ezek a nyomatok ugyanis viaszra készült, jóval korábbi, vésett pecsétnyomókról származnak, amelyeket festékkel megfestve nyomtak az iratra. A kidomborodó viaszrészek helyén fehér foltok maradtak, így a nyomatoknak negatív filmhatása van. Ez a pecsételési mód az 1850-es években vált elterjedtté, egyszerűbb volt használatuk, mint a viaszpecsét készítés.

4 Oroszlámos pecsétjén a településnek nevet adó, ágaskodó, kardot tartó oroszlán mellett kétoldalt fölismerhető a sokleveles növény, a dohány, az évszám a pecsét alján 1790. Szintén 1870-es évekből származó iratról való. Azonos és finom kivitelű a két német köriratú pecsét, Bébáé és Battyánfalváé. Vagy német telepesek laktak a faluban vagy a német nyelvű közigazgatás hatására kell gondolnunk. A nagy technikai tudással készült battyánfalvi pecsét egy glóriás szentet ábrázol, körvonalai alapján szent Flóriánt idézi. Béba pecsétábrája egy halmon álló vízimadár, talán gólya, csőrében kígyót tart, mellette kétoldalt növények. Klárafalva pecsétje egy glóriás szentet ábrázol, mindkét kezében tart valamit, a jobbjában keresztet, baljában talán pálmaágat. Ezek szent Klára jelképei.

5 Klárafalva 1777-ben települt be, gazdasági életében a dohánytermelés dominált. Ezt azért érdekes megjegyezni, mert 1804-ben Deszkkel együtt a báró Gerliczy család vásárolta meg. Pecsétjére, szimbólumára nem volt hatással a Gerliczyek címere. Ez a momentum akkor válik érdekessé, ha a Deszk pecsétképét magyarázó, 1863-ból, a falu bírójától származó levelet értelmezzük (őrzési helye: Országos Levéltár). A hivatalos megkeresésre adott válaszban az szerepel, hogy az öregebb lakosok szerint - akik még az őseiktől hallották -, a pecséten lévő madár a Gerliczyek címermadara, amely egy ág dohányplanta-levelet tart a szájában, lévén akkor még Deszk dohánytermelő kertészség. A levélre szerencsére viaszba rányomták a pecsétet is. A magyarázat kevéssé hihető. A levél megírásakor mindössze két emberöltő óta volt földbirtokos a Gerliczy család. Az öregek valószínűleg arra emlékeztek, hogy mindig is madár volt a pecséten: „és azon időtől más alakban ki nem cseréltetett jelenleg is használatban van. " - fejeződik be a levél. Deszk lakossága 1746-ban elérte azt a szintet, hogy községgé nyilvánították, valószínűtlen, hogy 50 éven keresztül nem használt pecsétet. Az ábrázolás megfelel a környezete által használt jelképeknek - ez sajátos ellentmondásnak látszik, hiszen a különböző képeket éppen azért vésték a pecsétre, hogy jól azonosítható legyen a település az írástudatlanok számára is. Az akkor legfontosabb termesztett növény, a dohány és a hosszúlábú, nyakú, csőrű gázlómadár jellegzetessége volt ennek a tájegységnek. Ez a madár nem gerlice, nem galamb. Nem származhat a Gerliczyek címeréből, korábbi keletkezésű. A birtokos család madarához