Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Deszk címere?

annyiban hasonlít, hogy mindkettő jobbra néz, az egyik gyűrűt, a másik dohányágat tart a szájában. A magyarázatkeresésnél egyszerűen azonosították a két madarat. A rövid történeti áttekintés után a tulajdonképpeni feladat az, hogy címert készítsünk a meglevő adatok segítségével. Átnézve az utóbbi évtizedekben született Csongrád megyei címeralkotásokat, igaznak érezzük a Turul egyik legutóbbi számában írtakat, miszerint címerügyben a hetvenes években ránkszakadt a pokol, most pedig a mennyország. Vagyis a hetvenes években a szocialista szimbólumok aktualizálták, egyszerűsítették és ezzel uniformizálták a címereket, most viszont a történeti elemek túlzsúfoltsága a jellemző. Természetes módon merül föl a települések igénye, hogy ha eddig nem volt jelképük, akkor most tetszetős, ugyanakkor történetileg megindokolható címerük legyen. A szebb megjelenés érdekében azonban minden, a település történetével kapcsolatba hozható elemet igyekeznek a címerbe emelni, a heraldika biztosította összes külső dísszel együtt pl. pajzstartó, korona stb. A barokk kor pompakedvelő ízlésén is túltevő, a megértést már-már megnehezítő, bonyolult rajzolatú, nehezen kicsinyíthető, összetett pajzsú címerek keletkeztek. Itt most csupán a mai Csongrád megye megyecímerére utalunk, amely három megye címeréből jött létre: Csongrád és a megszűnt Csanád ill. Torontál. Az új címer megalkotásánál nem egyszerű feladat annak eldöntése, hogy a település jellegére utaló elemek közül mi kerüljön a pajzsra és menynyire díszes kivitelű legyen (pl. a pajzs alakja, sisak, sisakdíszek, stb.) Nem mindig van olyan szerencsés helyzet, mint Apátfalva esetében, ahol a falu szimbólumát, a sás között álló bíbicet fölfestették a községháza menynyezetére

6

, így azokban az évtizedekben sem felejtődött el, amikor már nem használták az ábrával díszített régi viaszos pecsétnyomót: az önkényuralom idején, majd a polgári közigazgatás bevezetése után. Deszk címerének tervezésénél mint legrégibb történeti motívumot a pecséten lévő madarat vettük alapul. Lehetséges, hogy a régi pecséttel utoljára az 1863-ban kelt és a fent ismertetett levelet hitelesítették. A község gondosan őrizte a tipáriumot, az 187l-es vagy 1872-es (sajnos a mikrofilmen hiányos az irat, nincs dátum) községi leltárban 3 pecsét szerepel: „17. egy feketemázos pecsétnyomó, 18. egy pecsétnyomó viaszra, 19. egy bírói pecsét". Az új típusú pecsétnyomók használatba vételével a régi motívuma feledésbe merült, ill. egyre inkább a birtokos család címerállatával azonosították. A Gerliczyek címere a faluban valószínűleg több helyen látható volt, ismerték. Az 1904-ben épült rk. templomban az első pad homlokzatán és a festett üvegablakon is hirdette az építtető család nevét. A bárói címerben szereplő bányászkalapács, horgony, kardok

7 - a család érdemeire és történe-