Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Deszk címere?

FÁRI IRÉN Deszk címere? A címnek szokatlan kérdést szeretném kiegészíteni egy alcímmel: Néhány gondolat újabbkori heraldikánkról Deszk címere ügyén. Deszk címertervezési igénye az 1995. évi falunapi ünnepségek kapcsán merült föl. A Deszki Falunkért Egyesület megkeresésére kutatási terv és költségvetés készült a történeti adatok földerítésére. Mivel az 1984-ben megjelent vaskos falumonográfia semmilyen utalást nem tartalmaz korábbi pecsétéire, és tudva azt, hogy Deszk 1920-ig Torontál megyéhez tartozott, így a rávonatkozó iratanyagot jugoszláviai levéltárak őrzik, a feladat nem látszott könnyűnek. A terv elkészítésénél meg is állt volna a dolog, hiszen ezt az érdeklődő megkeresést nem követte fölkérés. Azért van a címben kérdőjel, mert Deszknek még nincs címere. Ha megnézzük a mai Csongrád megyét, azt látjuk, hogy a települések kb. felének van az utóbbi években elfogadott, vagy újra használatba vett címere.

1 A Tisza és Maros által határolt déli területen lévő települések azonban egységesen a címerrel nem rendelkező helységek közé tartoznak. Lehetséges, hogy ennek a történeti adatok nehéz hozzáférhetősége is oka. A Szegedi Levéltár nagymennyiségű mikrofilmet őriz, a zentai, karlócai levéltárak anyagából. Ezeket átnézve megtaláltam a Torontál vármegye törökkanizsai járásának északi részén lévő települések: Oroszlámos, Óbéba, Kisbéba, Ószentiván, Klárafalva pecsétképeit. Ez a mikrofilmanyag - nyilvánvalóan valami szempont szerinti válogatás - nem tartalmazza a minket különösen érdeklő Deszk pecsétjét, de ugyanígy hiányzik Kiszombor, Ferencszállás, Kübekháza, Szőregé is. Az egy tájegységhez való tartozás azonban indokolta a meglevők vizsgálatát. A hosszú török uralom alatt és a felszabadító háborúk pusztításaival elnéptelenedett terület 1718-1778 között a Temesi bánsághoz tartozott, majd az 1779-ben visszaállított Torontál vármegyéhez. A katonai közigazgatást kamarai váltotta fel. A nagyrészt pusztává vált, hajdan virágzó települések újjáéledése az 1740-es években felgyorsult a feloszlatott tiszai és marosi határőrség tagjainak letelepülésével. A század második felében meghonosodott a nagyobb munkaráfordítást igénylő kapásnövény, a dohány termesztése. Sorra jöttek létre a dohánykertész községek." Nézzük meg a települések pecsétképeit.

3 Kisbéba, Kissziget, Ószentiván pecsétjén dohánylevelet látunk és a feldolgozáshoz szükséges eszközöket. Az azonos stílus, azonos betűtípus, egyformán vésett szerszámok és növények