Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Moldovay Gézáné: A koldus hegedűje. Anyagvizsgálat

MOLDOVA Y GÉZÁNÉ A koldus hegedűje (A nyagvizsgálat) A Móra Ferenc Múzeum néprajzi raktárába 1906-ban került leltározásra (812.A számmal) egy durván faragott, egyszerű kivitelű hegedű. „Koldúsfaragás" - ez az egyetlen megjegyzés, ami e tárgyról a leltárkönyvben szerepel. Használója a múlt század végén valószínűleg saját kezűleg készítette el a hangszert. Sajnos hiányos;vonója, forgólapja nincs meg, s erősen szúette. Két darabból van összeragasztva, a két darab szemmel láthatóan más-más fából származik. A fedőlap, az ún. rezonansz-lemez fenyőféle, a nyak egybefaragva a teknő alakú hangdobozzal egy könnyű lombosfából való. Néhány mm-es szilánkokat hasítva mintát vettem mindkét részből, óvatos puhítás után parafinba ágyazva háromirányú metszeteket készítettem. A rezonanszlemezböl vett minta elemzése: 1. Keresztmetszeti képe változó szélességű, jól elkülönülő évgyűrűket mutat. A korai fa tracheidái négyszögletesek, vékonyfalúak, fokozatosan alakulnak át a késői fa vastagabb, kissé lekerekített sarkú tracheidáivá. Az utolsó tracheidasorok kifejezetten lapítottak. Az évgyűrühatár éles, enyhén hullámos lehet. Hosszanti gyantajáratok inkább a késői fában találhatóak, ritkák, aprók, vékonyfalú epithel sejtek borítják. 2. A tangenciális irányú metszeten a tracheidák tangenciális falán lévő egy sorban álló udvaros gödröcskék sora tűnik elö. Kör- vagy enyhén elliptikus alakúak, 6-8 mikron átmérőjűek. A gödröcskék a vermek elliptikusak vagy hasadék alakúak, függőlegesek, gyakran átlépik az udvar peremét. A bélsugarak leggyakrabban csak egy sejtsor szélesek, 1-3 vagy 3-7 sejtsor magasak. Azok a bélsugarak, amelyek gyantajáratot tartalmaznak magasabbak, 12-18 sejtsorosak lehetnek, bennük a gyantajárat szimmetrikusan középen helyezkedik el. A bélsugár-parenchyma sejtjei elliptikusak, a szögletsejtek háromszög alakúak, a bélsugár heterogén. 3. Radiális síkban metszve a haránttracheidák 1-2 sorban veszik körül a bélsugárparenchymát, de előfordulnak csak parenchymából álló bélsugarak is. A haránttracheidák vékonyfalúak, enyhén hullámos felszínüek, az udvaros gödörkék 8 mikron átmérőjűek, kör alakúak. A bélsugárparenchyma-sejtek nyújtottak, egyenletes szélességűek, egyszerűen gödörkézettek. A gödörkék a horizontális falon sűrű sorokban állnak, 1 mikron nagyságúak. A radiális falakon nagyobb, 4 mikronos kerek áttörések láthatók, a késői fában inkább elliptikusak. A kereszteződési mezőben legtöbbször 4, néha 5-6, ill. 2 a gödörkék száma, általában szabályos eloszlásban láthatóak. A hosszanti tracheidák