Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)
NÉPRAJZ - Ifj. Lele József: Szent Antal-hagyományok Tápén. Egy perselykönyv üzenete
amelyet így emlegetnek: A Csodatévő kilencede. Azért kedden van ez a kilencedes nap, mivel Padovai Szent Antalt kedden temették. A kilenc keddnek e gye gy gondolatköre van. Az elsőn Szent Antal hitéről, a másodikon Szent Antal Istenbe vetett reményéről, a harmadikon Isten-szeretetéről, a negyediken alázatosságáról, az ötödiken vállalt szegénységéről, a hatodikon a szent szívtisztaságáról, a hetediken a föltétlen engedelmességéről, a nyolcadikon az önmegtagadásról, a kilencedik kedden pedig Szent Antal boldog haláláról elmélkednek. Ez a hagyomány Tápén ma is élő. A Szent Antal Olvasója a hagyományostól eltérő, mindössze 13 szemből áll, melynek mindegyikére egy-egy Miatyánkot mondanak. Az egészet befejezi még egy külön szem, melyre a Dicsőség-et mondják. Minden Miatyánk után elmondanak egy Szent Antal imát, amelyek a szent csodatetteit idézik. Érdemes még megemlíteni, hogy hozzá imádkoznak a betegek, a házasság előtt állók, a párválasztás idején, a szülőkért, de hozzá fordultak segítségért a pályaválasztók, az áldott állapotban lévő anyák, és a műtét előtt állók is. A tápai Szent Antal Társulat indulási évéről nem ad tájékoztatást sem a História Domus, sem más irat. A szájhagyomány úgy tartja, hogy „Mán ősanyáink is szentantalosok vótak". Az embernagyságú tápai Szent Antal szobor igen előkelő helyen, a főoltár közelében áll, Oltárát Bodor Istvánné gondozza: gyertyákkal és virágokkal díszíti. A mellette lévő perselybe nem csak a tehetősek, hanem „Olyan szögényök is törtek pár fillért, akiknek éppenséggel alig tellött a mindönnapi betevőre". Ma sincs ez másként. Jelen dolgozatomban a föntebb jelzett Szent Antal persely könyve-bői adunk közre részleteket, amelyből kiderül, mennyi szétosztható pénz gyűlt össze időnként, és azt, hogy miként vezették a plébánosok; melynek komolyságát jelzi, hogy gyakran ellenőrizte a kerületi esperes is. Tápén Sztriha Kálmán dorozsmai esperes-plébános úr. A perselypénzt a pap vehette ki egy egyházközség-tag, illetve egy-két Szent Antal társulati tag jelenlétében. Vagy velük, vagy egyedül a pap döntötte el, kiket milyen összeggel támogat belőle. A tápai Szent Antal perselykönyvecskét 1948. január 1-én nyitották meg, amelynek első lapján a plébánia pecsétje áll, mintegy a dolgok hiteléül. 1948 januárjában 54.16 fillér, februárban 45,50 fillér, márciusban 92,30, áprilisban 14,90. Ugyanazon hónap 20-án 25 Ft, májusban 59 Ft, június 4-én 46, 17-én pedig 90 Ft szaporodott össze. Júliusban 75 Ft, augusztusban - két kiszedéssel - ötvenkettő, szeptemberben, októberben, novemberben és decemberben pedig - szintén havi két-két kiszedéssel 50-50 Ft közötti összeg gyűlt. Ezen felül egyszerűen az oltárterítő alá valaki 12 Ft 8o fillér adományt tett. A perselyből, mint látjuk, havonta kétszer is kivették a pénzt, amelyet azonnal fölvezettek a könyvecske egyik oldalán, Bevétel cím alatt, majd a szintén közeli napokon szétosztott összeget a szemközti oldalon vezették
