Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)
NÉPRAJZ - Rózsa Gábor: A szentesi református középtemető védelme. Még egyszer a fejfák művészetéről
um amolyan kis mintaparkot szeretett volna ebben létrehozni. Szemben állt ezzel BUGÁR MÉSZÁROS Károly műemléki főfelügyelő elképzelése, aki a szentesi református nagytemplom falához építetten, különösen a déli napsütötte, pillérekkel egyébként is fülkékre osztott főtéri falon kívánta bemutatni a legjobb megtartású és legtipikusabb fajeleket. Amíg a két felfogás vitázott egymással ahelyett, hogy valamelyiket végrehajtották volna, a kommunista városvezetés két jelesével, DÓCZI Gáborral és SZIRBIK Imrével sikerült elismertetnünk a temetőkben pusztuló fajelek népművészeti jelentőségét, és áthidaló megoldásként elértük, hogy ígérvényünk lett valamennyi Széchenyiligeti kidőlt vagy kivágott fából - saját költségen - kétszeres méretű faszobor-szerü emlékoszlop felállítására a múzeum DK-i szegletében, az ott levő néprajzi raktár tőszomszédságában, kilátással a leglátogatottabb Kosztateremből. Ide a Református alsó temető legszebb (gombos-körtés-csillagoscsúcsos) faj elét, és az ugyancsak itt megfigyelt lábfát szobrászták meg HEGYI Flórián vásárhelyi és PATAKI János szentesi fafaragó népművészek. Ifjú LELE József néprajzkutató Szatymazról hozott gömbfájából pedig ugyanők faragtak hagyományos - közel nyolcszeglet-palástú - alkalmi emlék-fajelet PAPP Imre néprajzi gyűjtő, a szentesi tanyavilág tudósa Szedertemetőbeli szokványos betonfoglalatos márványtáblás ún. keretsírja mellé. Ennél az akciónál még jelen volt szakértőként az utolsó szentesi fajeleket is faragó bognármester, NAGY Bálint is. A Hegyivel és Patakival megindult sorozatot a rendszerváltozást követő művelődésügyi közművelődési pályázat pénzbeli támogatásával 1990-9l-ben úgy folytattuk, hogy a fafaragóként megizmosodott CSEH Lajos fábiánsebestyéni tanárral, valamint a szomszédos Játszóházzal (volt Úttörőház, ill. liget- és gőzfürdő) nyári alkotótábort szerveztünk arra a három kidőlt óriásfenyőre, ami a téli fagyos szélviharnak áldozatául esett. A kertészek legallyazták, mi meg már csak a hóra vártunk, hogy a park károsítása nélkül bevontathassuk mígnem egy hétfő reggelre ébredvén feldarabolva találtuk - az új (nem kommunista polgármester) „elajándékozta" azokat a kivágásuk fejében (!) valakinek. 4 Ilyen körülmények között becsüljük sokra SZAKAL Aurél volt munkatársunk 1991/92. évi buzgalmát, amikor két temetőben teljesen, a többiben pedig minta értékűen felmérte a meglevő fajeleket. 5 Legalább ilyen nagy értékű a református temetögondnokság agilis vezetőjének, dr. GILICZE László ny. lelkész úrnak, és kivitelező jobbkezének, TAJNAI László úrnak a szorgalma, ami a Szakái-csoport munkáját is megkönnyítette a temető gaztalanításával. A megfigyeléseikről eddig elhangzott beszámolók során sajnos nem merült fel, illetve megalapozatlan megvilágításba került néhány kérdés, melyeket csak tőmondatokban tudok felsorolni hely hiányában:
