Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az alföldi Munkástanácsok kongresszusa Szegeden (1919. március 2.)

SIPOS JÓZSEF Az alföldi Munkástanácsok kongresszusa Szegeden (1919. március 2.) E témával az országos és a helytörténeti szakirodalom csak érintőlegesen foglalkozott.

1 Én az MSZDP agrárpolitikájának, illetve az MSZDP és a Kisgazdapárt 1919-es tavaszi ellentéteinek kutatása közben találtam e témára. Éppen ezért elsősorban nem helytörténeti kérdésként, hanem az MSZDP országos politikája radikalizálódásának az egyik fontos állomásaként vizsgálom e kongresszust. Ez viszont szükségessé teszi az egyik legfontosabb belpolitikai probléma, a földreform megkezdése és az MSZDP országos vezetése arra adott válaszainak rövid ismertetését. A földreform és az MSZDP baloldala Közismert, hogy a földbirtokreform és más kérdések miatt 1918. december közepén kirobbant kormányválság csak a Berinkey-kormány 1919. január 18-án történt megalakításával fejeződött be. E kormányban előbb tárca nélküli, majd népgazdasági miniszter lett az Országos Kisgazda és Földmívespárt vezetője Nagyatádi Szabó István és a párt két államtitkári pozíciót is kapott. Ugyanakkor az MSZDP - az országban kialakult erőviszonyoknak megfelelően - kettőről négyre növelte minisztereinek számát. A minisztertanács 1919. február 2-án elfogadta „A földművelő nép földhöz juttatásáról szóló 1919. évi XVIII. néptörvényt". Ez a hivatalos lapban február 16-án jelent meg. E törvény a Berinkey-kormányban részt vevő kispolgári pártok és az MSZDP jó kompromisszuma volt! Az állam kisajátított minden 500 kat. hold feletti földbirtokot. Az egyházi birtokokat 200 kat. holdig lehetett kisajátítani. Kivételesen, ahol kevés volt a föld, ott lehetővé tette a világi földbirtok 200 kat. holdig való kisajátítását is. A kisajátítást kártalanítással tervezte, az ingatlanok 1913. évi ára alapján. Ez - az infláció miatt - kedvező lett volna a parasztságnak. A törvény szerint elsősorban a háborúban meghaltak vagy eltűntek családtagjai, a megrokkantak, a gazdasági cselédek és a volt katonák kaphattak földet. Az új birtokosok a földet elsősorban örök haszonbérletbe kaphatták, de joguk volt azt megváltani, megvenni. így a föld magántulajdonukba kerülhetett. A megváltás összegét 50 évre lehetett felosztani 5 %-os kamat mellett. A törvény támogatta a termelőszövetkezetek létrehozását! A törvény végrehajtása 1919. február 23-án megkezdődött. Ekkor gróf Károlyi Mihály köztársasági elnök - ünnepélyes külsőségek között - megkezdte kápolnai birtokának 10 kat. holdas parcellákban való kiosztását. Ezzel