Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Szőke Ágnes – Lukács Zoltán: Ónozott avar kori bronztárgyak. Beszámoló az ónozott bronzok tisztításához végzett kitéti vizsgálatok eredményéről

Az V. kompozíció nem túlságosan agresszív inhibitort csak a bronzra (rézre) tartalmazott. Feltehető, hogy ebben a semleges közegben az ón korróziója nem számottevő. Az EDTE a korróziótermékek eltávolítására szolgál ugyanúgy, mint az I. kompozícióban. Tisztítási próbák eredménye A rövididejű kezelés után a mintatestek tisztítás utáni tömegének mérési adatait vettük fel. E tisztítási fázisban egyedül a V.F-es jelzésű próbával kaptunk végeredményt: a tömör zöldes-feketés oxidréteg a bronzfelületekről eltűnt. Az ónréteg a korábban fényes felületeken nagyrészt megszürkült, de szemmel láthatóan nem sérült jelentősebben. A többi minta rövidebb- és hosszabb idejű tisztításának eredménye, és a kompozíciók tisztító hatásának kiértékelése: Azokat a mintákat, amelyeknél a tisztítás több-kevesebb eredménnyel járt, és ahol az technikailag megvalósítható volt (tehát a rV.H és V.F kivételével), a tisztítás után 72 órás korróziós kitéti vizsgálatot végeztünk a tisztítással azonos leltételek mellett, a tisztító oldatokban. Ugyanerre az időre a FV.H mintát is bennehagytuk az oldatban. Az /. oldatok az ónréteget mind hidegen, mind melegen rendkívül erősen károsították. A bronzfelületen a tisztítóhatás mindkét oldalon jó volt (melegen jobb, viszont a korróziósebesség is nagyobb). II. kompozíció. Hidegen: nincs jelentősebb korróziós kártétel, de tisztító hatás sem jelentkezik. Melegen: az ónréteg galvanikus szétterülése tapasztalható egy mintatestnél (19-es)! A 20., 21-es mintáknál a hátlap vörösre színeződött. Feltehetően a szorbit a Cu(II) vegyületeket Cu(I) vegyületekké redukálja. /77. kompozíció. Hidegen: ez a kompozíció adta a legjobb eredményt! Az ónréteg enyhén megsárgult, de nem károsodott jelentősebben. A bronzfelületek majdnem oxidmentesek, tiszták. A korróziósebesség az adott feltételek mellett nem mérhetően kicsiny. Melegen: az ónréteg korróziós károsodása jelentősebb. A hátlapon apró kristályos Cu-kiválás (feltehetően a benzoesav redukáló sajátosságának tudható). IV. kompozíció. Hidegen: a felületek erősen feketére színeződtek (hátlap is). A kompozíció nem látszik hatásosnak. V. kompozíció. Forrón: A kompozíció tisztító hatása megfelelő, de az ónréteget erősen károsítja. Régészeti tárgyak tisztítására „nem ajánlott!" Összefoglalóan elmondhatjuk; a kitéti vizsgálatok nem csak az ónozott felületek eredményes tisztításához nyújtott segítséget. A korrózió rekonstruálása megerősítést adott a tapasztalati úton szerzett ismeretekben, s így a tárgyak biztonságosabb „diagnózisában" is segítségünkre lehet. Korrigálja azt az immár tévesnek bizonyult feltételezést, hogy az EDTE az ónozott felületeket kíméletesen tisztítja!