Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: A paraszti gazdálkodás változása

megyében kezdték meg a tanyák villamosítását. Az építkezést és a termelést pedig különböző tilalmakkal korlátozták.

3 Az 1980-as évek elejére egyes „háztáji- és kisegítő gazdaságok" oly mértékben megerősödtek, hogy termelékenységükkel az egész család (családok) megélhetését biztosították, sőt sokan már napszámosokat is alkalmaztak. Ennek az átalakulásnak az előfeltétele a hagyományos gazdálkodási szerkezet megváltoztatása volt. Legjobban azok a gazdaságok fejlődtek, amelyek kisebb területen, nagyobb intenzitással termeltek. Mit jelent ez? Lecsökkentették a jószágáUomáuyt, (sok helyen teljesen megszüntették), hogy több idő maradjon a sok kézimunkát igénylő, de nagyobb hasznot biztosító zöldségtermelésre. Ezt az áttérést a szövetkezetek által kiépített felvásárlási hálózat tette lehetővé. Egyre nagyobb szerephez jutott a szabadpiaci értékesítés: zöldség- gyümölcs számára a budapesti Bosnyák tér. A szövetkezet tehetautóját megfogadva állandó csoportok alakultak, akik hetente kétszer-háromszor szállítottak a „nagybanira". Akik tudtak és mertek változtatni, holdszámra termelték a paradicsomot, káposztát, fehérpaprikát, paradicsompaprikát, burgonyát, salátát szabadföldben, legtöbbször öntözés nélkül. A szőlőtermelő hagyományokkal rendelkező vidékeken a folyamat hasonló. A különbség csupán az, hogy a meglévő telepítések karbantartásán és bővítésén kívül nem kellett más növénykultúrák termesztését is megtanulni. Ezzel nem e termelők kreativitását akarom megkérdőjelezni, éppen ellenkezőleg, ők már évtizedekkel korábban felismerték a talajadottságokból fakadó speciahzálódási lehetőséget. Természetesen hozzájárult e vidék anyagi jólátéhez a 60-70-es évek bor-, illetve alkohol konjuktúrája is.

4 A háztáji gazdálkodás kereteit mindenképpen túlnövő gazdaságok anyagi jólétet biztosítottak. Egyes települések különösen kiugró eredményeket értek el. Ez a folyamat (állapot) nem a néprajzkutatóknak, hanem a szociológusoknak tűnt fel.

5 Kiderült, hogy a tanya világ felszámolása nem oldható meg adminisztratív intézkedésekkel, és a kialakult gazdaságok nem veszélyeztetik a szocialista mezőgazdaságot. Sőt gazdasági (élelmiszertermelés) és szociálpoütikai szempontból támogatandók. Ezután vett nagyobb lendületet a Bács-Kiskun megyei tanyák villamosítása.

6 A villany a gazdaságok továbbfejlődésének alapfeltétele volt. A villanynak köszönhető, hogy a szabadföldi termesztés mellett mind nagyobb szerepet kapott a fóliasátrak alatt történő hajtatásos primőrtermesztés. Egyes vidékek néhány növényféleség termesztésére srjetializálódtak. Ez a talajadottságoknak, technikai feltételeknek, szakmai ismereteknek köszönhető. Az öntözési feltételek kialakítása a 70-es évek második felétől létszükségletté vált Leggazdaságosabban egy táblában azonos növényféleséget lehet termelni, mivel így könnyebb a talajművelés, a növényvédelem gépesítése és az egyenletes öntözés. Balástya, Kistelek, Bäks, Üllés, Bordány, Zákányszék, Csólyospálos határában téesz táblákra emlékeztető paradicsom-, fehérpaprika-, káposzta-, burgonya-, paradicsompaprika földek találhatók. Jóminőségű vetőmagok, új termelési technológiák,