Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: A Magyar Nemzeti Bizottmány tevékenysége Szegeden 1919. augusztusában

A Friedrich kormány megalakulása, a franciák biztatása és nem utolsó sorban József főherceg fővezéri tisztében való megerősítése hatására Horthy megkezdte elszakadását az Ábrahám-kormánytól. Augusztus 9-én út levelében bejelentette: „A hadügyminiszterrel történt megállapodás alapján, a mai nappal a hadseregfővezérlet a Hadügyminisztérium kötelékéből kiválik és mint önálló parancsnokság megkezdi működését. Minden hadműveletekkel összefüggő katonai intézkedést ezentúl a hadseregfővezérlet végez. A hadműveleti kérdésekben a franciákkal, a szerbekkel és románokkal való érintkezés céljából a hadügyminisztériumi összekötőiroda megfelelő része a fővezérlet keretébe helyeztetik át."

8 Ezzel a szegedi kormányt olyan veszteség érte, ami szinte lehetetlenné tette, hogy érdemben bekapcsolódhasson az országos pohtika alakításába. Az augusztus 9-i szegedi lapokban megjelent József főherceg kiáltványa, amelyben bejelentette, hogy „átvette az ügyek intézését és az ország helyezetének megoldását." A kiáltvány tartalmazta a Friedricr^komiány névsorát. A végén pedig az állt, hogy „mindenki támogassa a kormányt teljes odaadással nehéz helyzetében, az egységes kibontakozás felé való törekvésben." Ugyanakkor jelent meg a szegedi miniszterelnöki sajtóiroda korrn^ünikéje is. Ebben a következő volt olvasható: „József főherceg ma futár útján értesítette a szegedi kormányt, hogy az antant részéről ideiglenes kormány alakítására felhatalmazást nyert. Egyszersmind a szegedi kormánynak üdvözletét is küldötte azzal, hogy az átmeneti kormány megalakítása és az együttes működés biztosítása érdekében legközelebb Szegedre egy megfelelő megbízottat küld. A szegedi kormány erről a fővárosban tartózkodó megbízottait, gróf Teleki Pál külügy- és dr. Dömötör Mihály népjóléti minisztereket értesítette." E Mreket a szegedi sajtó azzal egészítette ki, hogy „késő este értesültünk a kormányhoz közel álló körökből, hogy az antant nem ismerte el József főherceg kormányát, mert a legnagyobb bizalmatlansággal van a főherceg személye iránt. Sőt, szerb politikai körökben is idegeskedve fogadták ezt a kombinációi." Ehhez az egyik lap részletes kommentárt fűzött, amelyben utalt arra is, hogy az Ábrahám-kormányhoz közel álló körök szerint „az antant valószínűleg a szegedi kormányt fogja elismerni, amely a fővárosba jutás után kiegészíti a kabinetet a mérsékelt szociáldemokrata párt tagjaival és a kisgazdapártiakkal..." E hírek nagy vitát váltottak ki a MNB augusztus 10-i ülésén. Hencz Károly az „egységre való törekvés érdekében" elítélte a szegedi Überaus lapokat és azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy „mi tudomása van azokról a hírekről?" P. Ábrahám Dezső miniszterelnök kijelentette, hogy a kormány az „egységnek megteremtését és biztosítását" akarja. Ugyanakkor - a királykérdésre célozva figyelmeztetett, hogy „amikor még nem tudjuk, hogy a nagy nemzetgyűlés, ... milyen álláspontot fog elfogadni, - bizonyos kérdéseket... nagyon veszedelmes előhoznunk. " Beszédében utalt a két kormány eltérő nemzetközi támogatottságára. „A bizonytalanságnak oly nagy fokán vagyunk most, - mondotta -, hogy a mai viszonyok között nem merném tökéletes tárgyilagossággal megáUapítani, vajon