Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: A Magyar Nemzeti Bizottmány tevékenysége Szegeden 1919. augusztusában

kormánnyal szemben. Ebben a vitában az ügyrend bizottságban való újratárgyalását szorgalmazó liberálisok már alulmaradtak a konzervatívokkal szemben. P. Ábrahám Dezső miniszterelnök a politikai helyzetről szólva bejelentette, hogy a „kormány két kiküldött tagja: Ballá belügyminiszter úr... és Behtska hadügy miniszter úr... a kormány megbízásából Belgrádban jártak és ott mindazokat a kilátásokat biztosították jövendő akciónk részére, amelyek elengedhetetlenül szükségesek, hogy az országot a mostani nyomasztó helyzetéből kimentsék." Ezt úgy pontosította, hogy „a katonai operációk tekintetében megkaptuk mindazokat a könnyítéseket, melyek pohtikai és katonai akciónk együttes, sikeres véghezvitelére feltétlenül szükségesek.

6 Ezt a bejelentését ekkor még hosszantartó lelkes éljenzés és taps fogadta, hiszen úgy látszott, hogy az Ábrahám-kormány ezzel kitört a külpolitikai elszigeteltségből és szerb, illetve francia részről támogatják a Peidl-kcamánnyal szemben. Ez akkor még így is volt! Az MNB és az Ábrahám-kormány Augusztus 7-én azonban - mint tudjuk - angol és olasz támogatással Friedrich István és Csihéry András ellenforradalmi különítménye puccsszerűen lemondatta a Peidl-kormányt. Habsburg József főherceg az angolok és olaszok hallgatólagos hozzájárulásával kormányzónak deklarálta magát, és kinevezte Friedrichet rrúniszterelnöknek. A szegedi kormány arra az álláspontra jutott, hogy tárgyalásokat kezdeményez a két kormány egyesüléséről. Ennek a feladatnak az előkészítésével gr. Teleki Pál loälügyminisztert és Dömötör Mihály népjóléti minisztert bízták meg. Ök augusztus 8-án este érkeztek Budapestre. Itt tájékoztatták József főherceget a szegedi kormány tevékenységéről és a szerb királyi kormánnyal kialakult jó kapcsolatairól. Ezután Friedrichkel tárgyaltak, aki ragaszkodott ahhoz, hogy az Ábrahám-kormány azonnal mondjon le. Erről Telekiek levélben értesítették a szegedi kormányt. Ebben arról is utak, hogy József főherceg megerősítette Horthy Miklóst fővezéri tisztében. A fővárosban történtekről értesülve a franciák joggal érezték úgy, hogy befolyásuk veszélyeztetve van. Ezért augusztus 8-án a francia csapatok parancsnoksága „felsőbb parancsra" arról értesítette a szegedi kormányt, hogy „végleg megszünteti mindama akadályozó intézkedéseket, melyeket eddig szükségszerűen működése ellen emelt." Ez - a franciák szerint - azt jelentette, hogy a hatalom „Szegeden és az országnak a magyar nemzeti kormány által a vörös uralom alól már felszabadított és felszabadítandó területe a jelenleg Szegeden székelő magyar nemzeti kormány birtokába jutott."

7 A franciák az 1919 márciusában lefoglalt magyar hadianyagot visszaadták a nemzeti hadseregnek. Egyúttal sürgették, hogy a nemzeti hadsereg alakulatai minél hamarabb induljanak el olyan területre, ahol még nincsenek román csapatok.