Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Újabb adalékok a csongrádi Kossuth-levelekhez

keresztül vitelét becsületbeli dolognak tekinti - ne méltóztassék tehát legkisebb kétséget is táplálni." Hasonlóképpen nyugtatgatja tíz nappal később keltezett levelében a csongrádiakat is: "arról tehát, hogy a pénz meglesz a legkategorikusabb szóval biztosíthatom kegyeteket". 11 Az ígérgetések mellett azonban van egy megvalósítható javaslata is Kossuthnak, miszerint a váltságtőke lefizetéséig a gróf adja haszonbérbe Csongrádnak az űrbéli szolgáltatásokat, s ez a haszonbér egyúttal az örökváltsági összeg kamatját jelentené. Ennek megvalósításáról a Hetilap valószínűleg Kossuth által írt cikke - 1846 január 20-án már be is számol. A gróf bizonyára bízott Kossuthban és a csongrádiakban, azért egyezett bele ebbe a megoldásba, amit még negylelkűen tetézett 30.000 forint értékű uradalmi épület árának elengedésével. 12 Megnyugtató megoldás ez aligha lehet, mint ahogy ezt a csongrádi közállapotokról Csemegi Károlynak a Pesti Hírlapban 1846 májusában megjelent tudósítása is jelzi, így: "Városunk hol az örökváltság negyszerű vállalata sok akadályoknak van kitéve, folytonos izgatásban tartja a lakosok kebleit. "13 Ezzel cseng egybe Szabados Antalnak, a város ügyészének egy évvel később, 1847 július 26-án Kossuthhoz címzett levele, amelyben "kettős aggodalommal" ismerteti Kossuthtal, hogy a csongrádi örökváltság két területen is zátonyra futott. Egyrészt azért, mert a Helytartótanács elutasította a szerződést, mivel az oly javadalmakra is vonatkozik, amelyek átruházását a jobbágy községre az 1836-os és az 1840-es örökváltsági törvények tiltják. Tehát nincs meg a felsőbb jóváhagyás. Mindebben a reformpárti Szabados Antal, akit Kossuth feltétlen hívének tarthatunk, hiszen már 1845-ben a védegyleti mozgalom egyik csongrádi tisztségviselője^, azt érzékeli, hogy azok győzelméről van itt szó, "kik hányják... hogy a népért csak szó is tétessen a Törvényekben, már örömest vernék harangjaikat félre, s köveztetnék minden emberét az örökváltságnak...". Tehát a konzervatív politikai erők mesterkedését tételezi fel az elutasításban. A másik oka aggodalmának az, hogy ifj. Szabó Pál levelet írt neki, amelyben a "reménységét is leteszi a kölcsön megszerzéséről az általános pénz hejánya miatt". Bízik a Károlyi gróf és Kossuth pártfogásában, ezért Pestre is készült felmenni, hogy velük értekezzen, de ez meghiúsult, mert Kossuth fürdőbe utazott, ő pedig a megyei Tisza Szabályozási Társulat gyűlésén Debrecenben képviselte ezidőben a várost.