Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

NÉPRAJZ - Szakál Aurél: A szentesi fejfák kutatásáról

SZAKÁL AURÉL A szentesi fejfák kutatásáról A szentesi fej fákról megjelent első és legfontosabb néprajzi írás Csalog József "A szentesi református temetők gombosfái" című munkája 1957ből.l Főleg a gombosfák és a török kori turbános sírkövek formai hasonlóságát taglalja. Ezen kívül az 1950-es években élő idős szentesiektől lejegyzett pótolhatatlan értékű adatokat tartalmazza. Nagy Dezső is közöl szentesi fej fákat a fej fa formákat összegyűjtő kötetében,

2 Nóvák László a Duna-Tisza fej fáiról szóló könyvében érintőlegesen ír Szentesről.3 Balassa Iván 1989-ben publikált egy szép szentesi gombosfát ábrázoló fényképet.4 Érdekességként elmondható, hogy ez a fej fa valóban tipikus szentesi fej fa, de az egyik hódrnzővásárhelyi temetőben volt, egy szentesi származású férfi sírja fölött. A fejfa felirata ugyanis a következő: "Itt nyugszik egy szeren esetlen szen tesi ifjú N. Kovács Ferencz élt 23 éveket meghalt 1883 Október 10 napján Béke lengjen porai felett" A szentesi jelző kiírásának csak Szentes határain túl van értelme. Ezen kívül a fotó hátterében egy jellegzetes vásásrhelyi fejfa látható, és az ún. Plohn fotók, amelyek közül ez a kép is származik, hódmezővásárhelyi vonatkozásúak. Legutóbb a Csongrád megye népművészete kötetben a szokások tárgyait ismertető fejezetben Felföldi László publikálta egy szép páros szentesi fejfa fényképét Dömötör Mihály tói és három gombosfa rajzát Koncz Margittól.5 Ezek alapján a szentesi fejfák kérdését megnyugtatóén megoldottnak vehetnénk. Azonban amikor 1991 januárjában a szentesi Középső temető gondnoksága hozzákezdett a sűrűn benőtt temető kitisztításához, az első hetek után már látszott, hogy a teljes területen több száz fej fának kell lennie és ezek tervszerű felmérésével fontos adatok