Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

NÉPRAJZ - Szakál Aurél: A szentesi fejfák kutatásáról

nyerhetők. Az alábbiakban a befejezés előtt álló fejfafelmérés eddigi eredményeit összegzem. Vegyük sorra előbb azokat a szentesi temetőket, amelyekben fejfák találhatók. Ezek Szentes város keleti részén helyezkednek el. Sorrendjük északról dél felé haladva a következő: Hékédi temető, Szeder temető, Középső református temető, Evangélikus temető, Alső református temető. A Középső temető megnyitását 1861-ben kérelmezték a szentesi reformátusok. Ez a "Nagyvölgyi új temető" másképpen "Nagyvölgyi közép temető" területe 1865-ben még bővült is.6 E Középső református temető déli felét 1968-ban kisajátították. Az ekkor szükségessé vált felszámolási munkákban részt vett Gilicze László szentes-felsőpárti református lelkész is, akinek fontos megfigyeléseire a későbbiekben még hivatkozók. A Hékédi temető nevét az itteni városrészről kapta. A Szeder temető nevét a területet 1907ben adományozó földbirtokos után nyerte. A fejfák száma a Hékédi temetőben 35, a Szeder temetőben kb. 100, a Középső temetőben 834, az Evangélikus temetőben 11, az Alsó református temetőben kb. 100. (A Szeder- és az Alsó református temetőben a felmérés még tart, ezért szerepel becsült darabszám.) így a szentesi temetőkben 1991-ben több mint ezer fejfa ill. fejfa csonkja található. Különböző gyűjteményekben is van néhány szentesi fejfa. A debreceni Református Kollégium és Egyházművészeti Múzeumba 1934-ben került egy. Az 1968as temető felszámoláskor a szentesi Felsőpárti Református Egyház gyűjteményébe 2 fejfa, a szentesi Koszta József Múzeumba 20 fejfa, a sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Múzeumába 5 fejfa került. A Koszta József Múzeum 1975-ben 11 fej fát átadott a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak. A szentesi fej fákkal kapcsolatos legkorábbi adatok a XIX. század elejéről származnak. Kiss Bálint szentesi református lelkész 1820-as években született leírása szerint, a fejfa akkori neve főtől való fa. Általában a halott nevét és halálának idejét vésték rá, pl.: "Itt nyugszik az Úrban boldogult V.J. 1812". A jobb módúak vastagabb fejfát és erre szegezett epitáfiumot kaptak. A felszegezett epitáfium - gyakori leszedése miatt - 1815 körül elmaradt a fejfa állítási szokásából.

7 Kiss Bálint az 1830-as évekbenSzentessel is kapcsolatba hozhatóan - gombos fákat és élesre faragott fejfákat említ.8 Az élesre, szögletesre, négyszögletesre faragott és csillagokkal díszített fejfák megkülönböztető neve Szentesen a XIX. század végén kopjafa

1

?, kopja fejfa^. (1. ábra) A négyszögletesre bárdolt fejfa állítása 1870 körül szűnt meg. Ezután már csak a gömb díszítésű fej fall a gombosfa^ készült. A szentesi fejfák ma vizsgálható legszámosabb csoportja a gombosfa formai szempontból és a megmunkálás mívessége szem-