Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Vályi Katalin: Adatok a középkori Szer kereskedelmi kapcsolataihoz néhány kerámialelet ürügyén

meg, egy szintén a 12. századra keltezett, hasonló peremű, de a perem alatt hullámvonallal és beböködéssel is díszített nagy tárolóedény töredékében. Ezek az edények a 13. századra tömegessé váló grafitos kerámiakészítés gyökereihez vezetnek el, s egyben rávilágítanak az ausztriai áru magyarországi megjelenésének kezdeteire is. Alsó Ausztriában már a 9. század folyamán is használják a grafitot a kerámiakészítésben, s a 10-11. században egyre növekvő mennyiségben jelennek meg a grafitos edények, méghozzá kezdetben a sírokból jól ismert edény formák és díszítések alkalmazásával. A grafittartalom fent említett előnyei miatt azonban hamarosan megjelenhettek a főzőedények mellett a nagy tárolóedények is, - mint azt az utóbbi példák is igazolják. Az előnyös tulajdonságokkal rendelkező, a magyar fazekastermékeknél jóval magasabb technikai színvonalat hordozó termékek távolsági forgalmazása is megindult már a 12. században, amire ugyancsak a szeri töredékek szolgáltatják a bizonyítékot. E távolsági kereskedelem nyilvánvaló útvonalára esik egy a véletlennek köszönhető leletünk is; a mosoni Duna parton az itt tárgyalt tárolóedények szinte pontos megfelelőjének a töredékét találtuk séta közben. A pontos leletkörnyezet ismeretének hiányában is fontosnak kell tartanunk ezt a peremtöredéket, hiszen hasonló magyarországi leletek ebből a századból még nincsenek publikálva, így a mosoni cserép puszta létezésével is alátámasztja az ausztriai grafitos kerámia-import korábbi kezdeteit. Összegezve az eddig elhangzottakat megállapíthatjuk, hogy a szeri leletanyagban a 12. századtól a 15. századig folyamatosan jelen van a bécsi (ill. az ausztriai) kerámia, a 15. században pedig Dél-Csehország és Morvaország felé mutató kerámiatípusok is megjelennek. E távoli vidékek áruinak a feltűnését a középkori Szeren elsősorban a település kedvező földrajzi helyzetének, valamint az ebből következő dinamikus fejlődésének következményeként értékelhetjük, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a monostor gazdasági-kereskedelmi életet ösztönző szerepét sem. Ha a település földrajzi helyzetét nézzük meg először, azt látjuk, hogy Szer a környék legfontosabb útvonala, az akkori Szeged-budai út mentén feküdt. A középkori Magyarország távolsági kereskedelmében kiemelkedően fontos szerepet betöltő Szeged ezen az útvonalon továbbította Szer után egyrészt Csongrád-Alpár-Nagykőrös és Szolnok érintésével Buda irányába, másrészt Szolnoktól északra, Kassán és Bártfán át Lengyelországba a délről, Csanád ill. a Szerémség felől érkező árukat. Oklevelekből tudjuk pl. hogy a Szeren áthaladó szegedi polgároknak nemegyszer kellett pereskedniük a vámmentességüket semmibe vevő szeri