Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Vályi Katalin: Adatok a középkori Szer kereskedelmi kapcsolataihoz néhány kerámialelet ürügyén

nemesekkel; így pl. 1389-ben Zsigmond parancslevélben utasította a szerieket, hogy a Buda, Félegyháza valamint más részek felé tartó, a sáregyházi vagy más utakon haladó szegedi polgárokat régi kiváltságaik értelmében ne merjék vámfizetésre kötelezni. Szer mezővárosi fejlődésének fő tényezőit és állomásait nem kívánjuk most elismételni, a korábbi kutatások már tisztázták ezeket a kérdéseket. Itt csupán a Szertől mindössze egy napi járóföldre lévő Szeged közelségének hatására szeretnénk utalni abból a szempontból, hogy pezsgő kereskedelmi életével, hatalmas árubőségével nyilván negyszerű lehetőséget jelentett a szeri nemesek luxusigényeinek kielégítésére, a távolsági kereskedelemben megjelenő importáruk beszerzésére. A Szeren közvetlenül áthaladó távolsági kereskedelmi utak miatt azonban a település lakóinak adva volt a lehetőség közvetlenül is bekapcsolódni e kereskedelmi életbe. A fent tárgyalt ausztriai, dél-csehországi és morvaországi kerámia forgalmazásának az útvonala egyaránt a Duna mentén valószínűsíthető, ahonnan azonban ismerve a Szegedet és vidékét ezzel a régióval összekötő utakat, három lehetőség is van az áru továbbszállítására: 1. a közvetlen Buda-Szer-Szeged útvonal 2. Dunaföldvár-Kecskemét-Félegyháza-Szer-Szeged útvonal 3. Baja-Bátmonostor-Bácsbokod-Szeged, vagyis a káliz-út. Ezek az útvonalak teljes egészében egybeesnek a Szegedről kiinduló sószállítás útvonalaival! A három fenti út közül számunkra az első, vagyis a Szeren át Budára irányuló, majd innen víziúton a Dunán Komáromig, s tovább a Vágón Szered-Trencsény-Vágbesztercén-Zsolnán át Rózsahegyig (Ruzemberok) vezető út a leglényegesebb, ugyanis ez az útvonal már hallatlanul megközelíti a fentiekben tárgyalt Olmütz melletti lostitzei kerámia gyártásának központját. Ez alapján talán nem túlzás feltételezni, hogy a sószállítmányok célbaérkezése és kipakolása után a visszafelé jövő kereskedők a végállomás ritka, itthon nagy keresletnek örvendő áruival megrakodva jöhettek haza. Hasonló módon közvetlen összefüggést tételezünk fel Szeged másik alapvető fontosságú kereskedelmi cikke, a szarvasmarha nyugati irányba való "szállítási" (pontosabban hajtási) útvonala és az ausztriai kerámia Szeged környéki ill. szeri megjelenése között. A nyugatra irányuló marhakereskedelem egyik legfontosabb alföldi kiindulópontja mint tudjuk, Szeged volt, s a részben nyilván ugyancsak a Szeren át haladó budai úton, Győr és Bécs érintésével MünchenAugsburg, ill.- Nürnberg felé irányuló marhakereskedelem útvonala ha megnézzük, teljesen megegyezik a Magyarországon megjelenő grafitos kerámia gyártási központjai (vagyis BécsTulln-Passau-Ried) által kirajzolódó kereskedelmi kapcsolatok vonalával.