Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Vályi Katalin: Adatok a középkori Szer kereskedelmi kapcsolataihoz néhány kerámialelet ürügyén

beleértve még a kisebb középkori falvak leletanyagát is. Ez a kerámiatípus közkedveltségét igen előnyös tulajdonságainak köszönhette: az agyag magas grafittartalma ugyanis egyrészt erősen megnövelte az edények hőállóképességét, ami miatt különösen alkalmas volt főzőedények (vagyis fazekak) és a fémolvasztáshoz használt tégelyek készítésére. Másrészt a grafittartalom jelentősen csökkenti az agyag vízáteresztő tulajdonságát, ami miatt azután a grafitos készítmények jelentős százalékát a korsók alkották. A szeri település leletanyagában is az osztrák fazekasok készítményei fordulnak elő a legnagyobb számban a külföldi kerámiatermékek között. A töredékek nagy részén nem látható mesterjegy, ami megkönnyítené az edény műhelyhez vagy származási helyhez való kötését, és sajnos kiegészíthető (tehát teljes formát adó) töredék sem került elő eddig. Ennek ellenére vannak jól értékelhető töredékeink, sőt olyanok is, melyek a grafitos áruval kapcsolatos eddigi ismereteinket jelentősen bővítik, módosítják. így pl. érdekes eredményre vezetett két 15. századi peremtöredékünk. Mindkettő negyméretű fazék darabja, anyaguk kvarcszemcsékkel és grafittal soványított, s peremükön egy keresztből és egy vonalból álló mesterjegy látható. Ezt a jegyet korábban a kutatás bécsi fazekasmesternek tulajdonította, az újabb feltárások nyomán azonban tisztázódott, hogy a Bécstől délre fekvő Heiligenkreuz-i ciszterci apátság fazekasműhelyében készült termékeket látták el ilyen bélyeggel. Ez azért is fontos, mert a szeri cserepeken kívül véleményünk szerint ugyanehhez a műhelyhez köthetők pl. a budai domonkos kolostorban feltárt hasonló bélyegű töredékek is, melyeket (mint esetleg más lelőhelyek anyagát is) éppen a fentiek alapján eddig bécsi készítménynek tartottak. Egy 13. századi töredékünk, ami a századra jellemző módon grafittartalom nélküli, pusztán a redukált égetéstől szürke színű edény darabja, azonban a peremén valóban bécsi mesterjegyet visel, mely egyszerű megformálásával a későbbi bonyolult mesterjegyek előképei körébe tartozik. Ugyanebből a korból vannak erősen grafitos tartalmú, de mesterjegy nélküli töredékeink is. A legfontosabb következtetésekre azonban a szeri kolostor gazdasági épületeinek fennállása idejére, vagyis a 12. század közepére- második felére keltezhető töredékeink vezettek. Ezek szürke, grafitos anyagú, vastagfalú, nagyméretű edény peremtöredékei, vízszintesen kihajló peremük külső oldala profilait. Összesen 4 ilyen töredéket találtunk, melyek azonban valószínűen egy nagy edény össze nem illő darabjai. Pontos analógiáját ugyancsak a bécsi grafitos kerámia körében találjuk