Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Egy honfoglalás kori tegez maradványainak computer tomográfiás vizsgálata

16 Kürti Béla oldalának és szájának szerkezetére vonatkozó, Hampel J. és Cs.Sebestyén K. óta nyitott kérdéseket. Habár újabb leletek és publikációk egész sora vált ismertté az utóbbi évtizedekben (pl. DIENES 1970. 20. kép; BAKA Y 1978. XXXVIII, XL. t. és 86, 151. kép), RÉVÉSZ László már említett 1985-ös tanulmányáig jelentősebb rekonstrukcióival nem találkozunk. Ez utóbbiban Szerző a Bokorné Nagy Katalin által a Hódmezővásárhelynagyszigeti temető 22. sírjában feltárt, Szőke Ágnes által aprólékosan bontott és rajzolt vasveretek és csontlemez alapján, az általam feltárt algyői és Szeged-csongrádi úti leleteket is figyelembe véve tett figyelemre méltó rekonstrukciós kísérletet. Habár tegezrekonstrukciójának egyes részleteivel - cikkének lektorához hasonlóan - nem is mindenben értünk egyet, el kell ismernünk, hogy Cs.Sebestyén után az ő munkája az, mely a szorosan vett tárgyi leletanyagból és megfigyelésekből kiindulva klasszikus régészeti módszerekkel jut el eredményéhez. E módszer lényege, hogy a sír bontásakor előkerült fontos, és részleteit tekintve eredeti helyzetében levő tárgyat (ez természetesen bármi lehet, nemcsak tegez) az ásatáson in situ emelik ki, és múzeumi (laboratóriumi) környezetben rajzzal és fotóval folyamatosan dokumentálva bontják apró szerkezeti elemeire, miközben naplószerűen is rögzítik a részletmegfigyeléseket. E módszer - mint a nagyszigeti tegez esetében is - számos részeredményhez vezethet; van azonban egy lényeges és egyben kiküszöbölhetetlen hibája: információhoz csak a tárgy részleges vagy teljes szétszedése révén lehet jutni. Tekintettel arra, hogy a X. századi tegez szerkezetének ránk maradt elemei (a tető részeként jelentkező csontlemeztől eltekintve) vasból készültek; eleve feltételezhetjük, hogy a nagyfokú oxidáció miatt bizonyos részletek (pl. csuklós elemek) fel sem deríthetőek. A fentiek előrebocsátása után érthető, hogy örömmel és köszönettel fogadtuk a kaposvári múzeum régészeti osztálya vezetőjének, dr. Költő Lászlónak közvetítését, kinek segítségével a Szeged-Csongrádi úton 1982-ben feltárt és in situ kiemelt honfoglaló tegezt a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara Biológiai Központjában dr. Berényi Ervin vezetésével CT vizsgálatnak vetették alá. Röntgen használata régészeti leletek vizsgálatánál nem újkeletű dolog; a CT használata azonban minőségi előrelépést jelenthet számunkra. A CT vizsgálatokról nagyon röviden és a végletekig leegyszerűsítve az alábbiakat kell tudni: Maga a műszer egy olyan röntgenkészülék, amelynek kör alakú nyílása van, melyen a vizsgálandó objektumot egy kötött vízszintes tengely mentén számítógépes vezérléssel előre beállított lépésenként vezetik át. A röntgensugarak körben érkeznek, őket elektronikus úton fogják fel és számítógép-