Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Egy honfoglalás kori tegez maradványainak computer tomográfiás vizsgálata

pel értékelik. A kibocsátott röntgensugár erőssége és fókusza tetszőlegesen szabályozható. E módszerrel a vizsgálandó tárgyat tulajdonképpen tetszőleges számú függőleges metszetre bontják, ahol a metszetet ábrázoló, s a számítógép monitorján megjelenő kép azonos a megszokott ernyőszűrés vagy röntgenfelvétel képeivel, azaz a röntgensugár útjába eső anyag belső struktúráját (keményebb és lágyabb, jobban és kevésbé áteresztő rétegeit) ábrázolja. A módszer igazi újdonsága az ezután következő lépések sora: a számítógép memóriája megőrzi az egymás után következő metszetek információit, s mivel az egész anyag egy előre beállított három dimenziós koordinátarendszerben mozog, megfelelő program segítségével és megfelelő számú metszet birtokában képes tetszőleges nézetekből, síkokból ábrázolni a vizsgált objektumot. (Esetleg olyan nézetből is, melyet a valóságban sosem állíthattunk volna elő.) Magyarán szólva a keresztmetszetekből képes felülnézeti összegző képet, vagy oldalnézetet is "rekonstruálni". A CT-vizsgálatok eredménye (mint említettem) közvetlenül megjelenik a számítógép monitorán; a metszetek tetszés szerint tárolhatók vagy törölhetők, újból megjeleníthetők, s egymásra vetíthetők. A gépsorhoz tartozó kimeneti egységek a megrendelő kívánsága szerint gombnyomásra klasszikusan röntgenlemezt, negatív filmet vagy diapozitív et is készítenek. A CT-vizsgálat alá vetett, in situ kiemelt tegez a Szeged-Csongrádi úti honfoglaló temető 36. sírjából származik (KÜRTI 1983. 272-273). E lelőhelyen 1974-1987 közt végeztünk feltárást, melynek során egy 11 sírós, talán három generációs X. századi temető sírjait bontottuk ki. A 36. sz. sírban Ugo és II.Lothár (931-947) itáliai ezüstpénzével keltezett lovas, lószerszámos férfi nyugodott; akinek koporsójára ráfektették csontborításos íját és vaspálcákkal, vaslemezekkel erősített nyíl tartó tegezét is. Az in situ kiemelt tegezről valamivel több, mint 120 metszet készült. A felvételeken jól elkülöníthettük az in situt tartalmazó láda fémrészeit; a benne levő agyagtömb körvonalát és összetételét (pl. elvált a sír betöltése az altalajtól); az emberi csontok és a tegez vázának, a nyílhegyeknek a környezettől élesen elütő foltjait. Helyenként olyan tárgyak kontúrjai is előbukkantak, melyek jelenlétéről a tegezt tartalmazó földbaba miatt nem is tudtunk (csiholó, bronzcsat). A felvételek értelmezése és a rekonstrukciók készítése még folyamatban van; ennek ellenére a vizsgálatokkal kapcsolatos általános megfigyeléseinket ill. konkrét tapasztalatainkat nagyjából az alábbiakban fogalmazhatjuk meg: A CT alkalmazható minden olyan, környezetéből in situ kiemelt régészeti objektum, jelenség vizsgálatára, mely a műszerhez szállítható, és