Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Egy új élőhely izolátum (a Kopolyák) vizsgálatáról a Dél-Alföldön

CSIZMAZIA GYÖRGY Egy új élőhely izolátum (a Kopolyák) vizsgálatáról a Dél-Alföldön A Dél-Alföldön erdőfoltok és erdősávok (Csizmazia 1962), szikes tavak (Csizmazia-Zalányi 1964) madárfaunájának, valamint a szikes puszták emlőseinek (Csizmazia 1972-73) és homoki erdők (Csizmazia 1978) mammológiai vizsgálatait közreadtam. Úgyszintén a magyar tanyarendszer átalakulásának zoológiai és természetvédelmi kérdéseit fölvetettem, vizsgáltam és publikáltam (Csizmazia 1981). Ezen izolátumokon túl ismertem föl a kurgánoknak (kunhalmoknak) természetvédelmi szempontú fontosságát és vizsgáltam a Csongrád és Békés megyei kurgánokat (Csizmazia 1982). Az évtizedes terepvizsgálatok tapasztalatai vezettek el annak fölismeréséhez, hogy az Alföldi mezőgazdasági kultúrtáj "tengerében" ezek a szigetszerűen megbújó izolátumok (elpusztult tanyahelyek, kurgánok, sömlyének, erdőfoltok és sávok, kis szikestavak, stb.) olyan oázisok, amelyek ilyen hálózatban sehol a világon másutt nem létező táj élőhelyet nyújtanak az itteni élővilágnak, amelynek természet- és tájvédelme sürgető feladatunk (Csizmazia 1992). A természeteshez közeli élőhelyek fogyatkozása, olvadása és a még meglévő izolátumokra nehezedő hatások érdekes ökológiai-ökonómiai kérdések sorát vetik föl. A szocialista mezőgazdaság melorizációs támadása után, most az egyém-farmergazdálkodás individuális és kiszámíthatatlan beavatkozásai jelenthetnek megsemmisítő veszélyt ezekre a maradék fragmentumokra. A klasszikus szigetökológiai szabályszerűségekre Udvardy Miklós (Dinamikus állatföldrajz) hívta föl figyelmünket. A terület szünzoológiai vizsgálatát a JATE Ökológiai Tanszéke végzi a jelenben is (Gallé L. 1990). Ehhez kapcsolódik jelen vizsgálódásom is. Az új izolátumok fölkutatásán túl egy sereg kérdésre irányulnak a vizsgálataim. Nevezetesen milyen gerinces fajok élnek az izolátumokban ? Milyen az egyes gerinces életközösségek dinamizmusa ezen izolátumokban ? Milyen kapcsolat áll fenn az izolátumok és a környező mezőgazdasági területek között? Milyen az egyes izolátumok közötti kapcsolat? Melyik az az "ideális" tájhálózati rendszer, amely ökológiai folyosóival megfelelő kapcsolatot teremt az egyes izolátumok között? Milyen természetvédelmi kérdések vannak egyes fajok izolátumra utalt élőhelye és a populáció fönnmaradása között ?