Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1991 (Szeged, 1992)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Egy új élőhely izolátum (a Kopolyák) vizsgálatáról a Dél-Alföldön

Jelen múzeumi ülésszakon egy új izolátumról, - a víznyerő gödrök, un. kopolyák - azok telepítéséről és gerinces faunájáról számolok be. A kopolyák eddig nem kerültek vizsgálatba, hiszen telepítésük is egykét évtizedes múltra tekint vissza. Elsősorban Mórahalom, Ásotthalom, Domaszék, Zákányszék, Üllés, Forráskút, Zsombó körzeteiben találhatók ill. vannak terjedőben e kopolyák. Változó méretűek - 10-50 méter hosszúak, 4-10 méter szélesek. Mélységük változó; 2-5 méterig, s elérik az adott ponton az első agyagos vizzáró réteget. Szerepük a talajvíz melegen tartása és a környékén lévő egyes növénykultúrák öntözése motoros szivattyúk segítségével. A farmergazdaságok szaporodásával, további privatizációval számszerű növekedésükkel számolhatunk. Kellemetlen kérdések és naiv válaszok helyett, jelzem, hogy pontos térbeli településükről még semmilyen adat és az önkormányzatoknál följegyzés, bejelentés nincsen. Számukat ezernyire teszem, néhol egy négyzetkilóméteren 10 is van, másutt egy-egy. Jelen munkám során Mórahalom környékén lévő kopolyákat vizsgáltam, 1989-1991 között. A szondaszerű terepvizsgálatok elsősorban faunisztikai és etológiai adatokkal jártak. De érdekes volt az egyes gerincesfajok közötti trofikus hálózatok gazdagsága. (Szalakóta, partifecske, mocsári teknős, róka stb.) Pisces-Halak: Egyes kopolyákba tudomást szereztem betelepítésekről is. Kis "halastóként" kezelték e vizesgödröket, s elsősorban pontytelepítésről tudok. Elsősorban a kisebb és évtizedesnél "öregebb" kopolyákban compót (Tinea tinea) és gyöngyös razbárát (Pseudorasbora parva) gyűjtöttem, ugyanitt gyakori volt az ezüstkárász (Carassius aurata gibelio Bloch). Kétéltűek-Amphibia: Tavasszal fontos szerepet játszanak a békapeték lerakásánál e izolátumok ! Sokkal gazdagabbá vált a vizsgált terület kétéltű állománya. Az állandó vizű kis élőhelyek biztosítják a kiszáradó sömlyékkel szemben az új generációk kifejlődését. Az alábbi fajokat figyeltem meg: Pettyes gőte (Triturus vulgaris L.) Tarajos gőte (Triturus eristatus Laurenti) Vöröshasú unka (Bombina bombina L.) Barna ásóbéka (Pelobates fuscus Laurenti) Zöld varangy (Bufo viridis Laurenti) Zöld levelibéka (Hyla arborea L.)