Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Kőhegyi Mihály: Bálint Alajos (1902-1983)

nőkéként - 264 lelőhely anyagát gyűjtötte össze. /Jellemző, hogy eztk egy része máig is közöletlen. Gyűjtőjének tehát valamennyi környező múzeum raktári anyagát ismernie kellett/. 1939. december 30-től a Felsőmagyarországi Rákóczi Múzeumhoz /Kassa/ nevezték ki múzeumi segédőrnek, de egy év múlva már múzeumi őrré léptetik elő. Itt dolgozott 1945. szeptember 3-áig. Életének és működésének erről a szakaszáról keveset tudunk, mert gyűjtött anyagát nem volt módja feldolgozni. Napilapok hasábjairól, rádióriportok megmaradt kézirataiból, feljegyzéseiből az derül ki, hogy elsősorban középkori ásatásokkal foglalkozott /Gerény, Vizsoly/, de őskori leletmentéseket is folytatott /Bárca, Szemere, Sátoraljaújhely - Téglagyár/. Sokat szerepel a helyi rádióban régészeti, néprajzi, iparművészeti, történeti témákkal és rendszeresen ír napilapokba a jeles napok /Gergely, György, Luca stb./ népi szokásairól. Ez utóbbiakat, bár többnyire megjelent közleményekből, maga is gyűjtötte, cédulázta. Részt vett a kassai Miklós börtön állandó múzeumi kiállításának megrendezésében, a Hóhérbástyén felépítésre kerülő Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőházának munkálatait pedig ő irányította. Tiszteletdíjasként meghatározta és beleltározta a Kassára került Országos Magyar Műszaki Múzeum hatalmas anyagát, melyet 5 évi rendezés után 1943-ban nézhetett meg az érdeklődő közönség. A Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége 1942-ben a keszthelyi Balaton Múzeum középkori anyagának átnézésével és kiállítás céljára történő kiválogatásával bízta meg. Feladatát kiválóan látta.el. Részletes jelentése és a hozzácsatolt vaskos leletanyag-jegyzék teljes keresztmetszetét adja a keszthelyi múzeum akkori gyűjteményének. Amikor 1944-ben az erkölcsi és társadalmi rend helyett a hanyatló kor sötét erői vették át a hatalmat és