Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Kőhegyi Mihály: Bálint Alajos (1902-1983)

elrendelték Kassa kiürítését, sem ő, sem családja nem hagyta el a várost. Ezért december 8-tól bujkálnia kellett a nyilasok elől. A Vörös Hadsereg 1945. január 19-i bevonulása után Kassán megalakult a Csehszlovák Köztársaság és ez a múzeum tudományos tisztviselőit szolgálatában visszatartotta. A Magyar Fegyverszüneti Egyezmény 6. §-a értelmében a magyar államnak kellett visszaállítania eredeti állapotába mindazokat a műkincseket és műtárgyakat, amelyeket - hatósági légoltalom címén - még 1942 májusában óvóhelyekre szállítottak. Ezt a munkát Mihalik 5ándorral, a szolgálatban visszatartott igazgatójával együtt, majd annak távoztával /1945 június/ egyedül végezte. A helyreállítás befejeztével /1945. szeptember 1.1 Miskolcra települt át. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa és a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége a kecskeméti Városi Múzeumba osztotta be. Az élet újraindítása és a múzeumi munka megszervezése komoly feladatot jelentett. A fokozódó infláció az erősen megviselt épület tatarozását alig tette lehetővé, de 5álint Alajos fáradhatatlan tevékenysége és az ezzel együtt megvalósított társadalmi gyűjtés csodákat művelt: 1946 júniusától megindulhatott a tatarozás. Ezzel párhuzamosan megbízást kapott a kultuszminisztertől, hogy a Csongrád, Békés. Csanád, Bács-Bodrog és Pest megyék területén lévő magángyűjteményeket vegye őrizetbe és szervezze meg biztonságukat. Ezt a feladatot miniszteri biztosként látta el. A megnövekedett feladatok mellett maradt ennyi ereje, hogy a kecskeméti Parasztszövetségben sorozatosan előadásokat tartson, a múzeumban hangversenyeket rendezzen, ás elkísérje a színjátszó csoportot vidéki körútjára, a kecskeméti színház 50 éves jubileuma alkalmából ünnepi beszédet mondjon, és a Katona József Társaság ülésein szerepeljen. Szívbeli ünnepe azonban az volt, amikor 1947. május 10-én a múzeum helyreállított épülete