Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

MŰVÉSZET- ÉS IPARMŰVÉSZET-TÖRTÉNET - Rózsa Gábor: Jakó Géza keramikus (1886-1943), szilikátipari szaktanár hagyatéka

Ilonától, hogy ebben szinte névtelenül vegyen részt, bár Jakó maga is fontosabbnak tartotta a kerámián a dí34 szítést, mint a megformálást magát. Gazdag díszítőapparátust tartott fenn: a festők, sokszor négyen-öten különböző részfeladatokat végeztek. Jakó nem annyira a kivitelezéssel, mint inkább a tervezéssel és s technológia beállításával foglalkozott. Jegyzetei, feljegyzései, könyveinek kéziratai, találmányi leírásai, óravázlatai, 35 műhelyének gazdasági főkönyve, szakmai levelezése a sajátmaga által készített amatőr műhelyfótokkal együtt kerültek képzőművészeti adattárunkba. Kerámiái : 36 Jakó sz alacsony hőfokon /950°C/ kristályosodó ún. szálkás hókristálymázakat kedvelte, melyeket úgy állított elő, hogy 10 súlyrész ónoxidhoz és ugyanennyi ólomoxidhoz 30 súlyrésznyi báriumkarbonátot, valamint ugyanannyi 37 üveglisztet tett. Az apróbb fehér, kerekded kristályokat mutató mázakhoz is ugyanezeket az anyagokat keverte, csak más arányban. Az utóbbi máztípust különben cirmos máznak is nevezik, mert felülete a finom kristályosodás miatt cirmos hatású. 38 Az erdélyi szász korsók ismert technikájával, a sgrsfit39 tóssal is sűrűn próbálkozik - nem sikertelenül. Bár azt a jellegzetes mélykék színt nem sikerül megkapnia, korsói mégis reprezentatív hatásúak. A karcolás finomsága mutat40 ja Jakó grafikusi tanultságát, alapos rajzi felkészültsé41 gét. Ezt egyébként motívumainak finom rajzain sokszor 42 megcsodálhatjuk: többféle népi technikával megpróbálko43 zik, de egynél sem időzik hosszabb ideig. /Talán őrlődik 44 saját elvei és kortársai gyakorlata között./ Közben óva45 kodik a tömegáru-készítéstől, ezért olyan tárgyakat hoz 46 létre, melyek szinte az eladhatatlanságig igényesek, nem elsősorban formai kialakításuk, hanem inkább díszítéseik miatt.