Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

MŰVÉSZET- ÉS IPARMŰVÉSZET-TÖRTÉNET - Szuromi Pál: Átváltozások, Gulácsy Lajos iróniája

letek, nem is szólva Mednyánszky tragikus, filozofikus karakterű munkásságáról. Gulácsy azonban próteuszi alkat. Hol búsong, hol elképzelt szépségeszményeinek hódol, máskor viszont játszik, komédiázik. Akárcsak mai követői. Más kérdés, hogy ma még meglehetősen bizonytalan tudásunk van az alkotó ironikus, komikus világszemléletének természetéről. Inkább csak sok-sok részmagyarázattal rendelkezünk. A mostani okfejtés mindenesetre átfogóbb öszszefüggéseket keres e részmozzanatok között. Említettem: Gulácsy művészete elválaszthatatlan a szecesszió ellentmondásokkal terhes világától. Ami az egyik oldalon az életfilozófiák igénylése és szintéziskeresés, az a másik térfélen a felfokozott érzékiségben, a játékos, bizarr formákban és egyféle civilizációs csömörben jut kifejezésre. Gulácsy Lajos is folyton menekül kora hétköznapi sivársága elől. Ugyanakkor magányos, álmodozó lénye közösségek után kutat, ahol finom, szorongásos lelke feloldódást nyerhet egy egészségesebb kollektívában. Nos, az ő útja nem Tahitibe, nem is a Mednyánszkyféle alvilági csavargók közé: hanem a történelmi atmoszférájú Olaszországba vezet. Főként a középkori és a reneszánsz Itáliához vonzódik. Egy letűnt, de annál izgalmasabb, romantikusabb időszakhoz. Ráadásul Dante az egyik kedvenc írója, aki egyúttal inspirálója is festészetének. Gulácsy egyébként e tekintetben is sajátságosan modern szellemű művész, öt mindenekelőtt az úgynevezett másodlagos valóság, a kultúra élményköre késztette alkotásra. Egy emlékkép, egy klasszikus festmény vagy egy irodalmi, zenei produkció. A szakirodalom természetesen gondosan számba veszi: honnan és hányfelől érkeznek ezek az inspirációk. Közismert például, hogy Watteau

, egyáltalán a rokokó finomkodó, rizsporos és bohókás világa erőteljes hatással volt művészetére. Mellette pedig ugyanúgy foglalkoztatta képzeletét Hamlet és Don Juan