Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

MŰVÉSZET- ÉS IPARMŰVÉSZET-TÖRTÉNET - Nagy Imre: El Greco itáliai korszakának problémái

ról. Akár kell látnunk ebben a tenítványban, akár mást, az mindenesetre teljesen nyilvánvalónak látszik a ránkmaradt müvekből, hogy Domenico Greco itt, Velencében a 1iziano-műhelyben tanulta neg a velencei festésraódot il colore

: a színekkel való festést. Ennek igazolását láthatjuk Vasari 1568-as kiadású Vité-jénsk margójára írt megjegyzéseiben, melyeket már Spanyolországban készített. Ezekben állandóan védelmezi a velencei colore-t a firenzei disegno-val szemben, és Tizianót tartja "minden festők legnagyobbikának", ugyanakkor nagyon dicsérő szavakkal ír Tintorettóról és Jacopó 3assanoról is.

1

^ 1570-ben az Örök Városban találjuk, és minden érv amellett szól, hogy Giulio Clovio közbenjárására megkaphatta a lakosztályt a Farnese palotában. Az 1572. július 10-ai levél még azt a feltételezést is megengedi, hogy magának a kardinálisnak a szolgálatában állhatott egy ideig.

17 A Parazsat fújó fiú /1570-1575/ /ma a nápolyi múzeumban/ és a Krisztus meggyógyítja a világtalant /1570 körül/ /ma a párnái múzeumban/ című képei a Farnese gyűjteményben voltak. A fiatal görög legfőbb támogatója Rómában Fulvio Orsini, a kardinális könyvtárosa volt. Az Orsini család Róma egyik leghíresebb patrícius családja volt mind a középkorban, mind a reneszánszban, és Fulvio kora egyik leghíresebb humanistája volt. Az 1600-ban bekövetkezett halálakor készített inventáriumban a "sopradetto greco"-nak hét képe is szerepelt. Ebből csak Giulio Clovio portréja /ma a nápolyi Pinacoteca-ban/ és egy, a Sinai-hegyet ábrázoló tájképe /régebben a Hatvanygyűjtenényben Budapesten, ma egy bécsi magángyűjteményben/ maradt ránk. Egy piros sapkás ifjú portréja, és négy 1 B rézkorongra készült portré elveszett. A Farnese palotában El Greco kapcsolatbc kerülhetett a kor legműveltebb és legbefolyásosabb humanistáival, és a halála után, fia által készített inventáriumból tudjuk, hogy könyvtá-