Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

RÉGÉSZET ÉS EMBERTAN - Vörös Gabriella: Későszarmata – kun kori település emlékei Bordány határából

Marcellinus is megemlékezik: a 4. században keletkezett forrásban könnyű szalmakunyhókról és gerendákból össze5 rótt házakról olvashatunk. A kéböszarmata telepeken a házak közvetlen küzelében helyezkednek el a tálolúgödrök. Bordányban érdekes módon csak egy gödör került elő, az is igen messze a háztól. Szabálytalan formája és kis mélysége egyértelmű en bizonyítják, hogy nem tárológödör volt. A tárológödrök feltehetően a feltáratlan részbe estek, a ház másik oldalán csoportosultak. Az ásató fényképen rcgzítatte egy cölöpsoros nagy épület részleteit, amihez hasonlót nem ismerünk a szakirodalomból. Éppen ezért n*ny kár, hogy nem volt mód a feltárásra és a pontos dokumentálásra. A fényképeken rögzített cölöplyukak alapján valószínű, hogy erős, nagyméretű gazdasági épület állhatott itt. Esetleg állattartásra szolgálhatott, vagy valamilyen kézműipari tevékenység színtere volt. A lakóház, szabadtéri kemence* gödör, gazdasági épület együttese általában jellemző egy-egy gazdasági egységre, amit - mint pl. Mágocson - gyakran még kerítéssel is körülvettek . A településen előkerült leletekből 139 tétel edény töredéket leltároztunk be. Az analógiák, a más telepekről előkerült, kiegészíthető, vagy ép edények segítségé vei rekonstruálni tudjuk a bordányi teleprészen előkerült edénykészletet is. A gabona tárolására szolgáló hombárok, mint minden szarmata településen, itt is fellelhetők. Egy igen nagy méretű /kb. 50 literes/ és egy közepes rekonstruálható, további öt valószínűsíthető a peremtöredékek alap ján. A kisebb-nagyobb, szűk nyakú, vagy széles szájú, gömbös hasú edények közül csak hármat tudtunk biztosan