Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Bárkányi Ildikó: Iskolás korú gyermekek csoportos játékai Csongrádon

A játékosok két sorban, kézenfogva, egymással szemközt álltak. Mindkét csapatnak volt vezére. A mondóka elmondása után /Adj király katonát! - Nem adok! - Ha nem adsz, szakítok! - stb./ a megnevezett játékos nekifutással megpróbálja átszakítani a Kérő csapat láncát. Ha sikerül, egy játékost magával vihet. Ha nem,ottmarad a másik csapatban. Amelyik csapat elfogy, az a vesztes. A legnépszerűbb, fiúk, lányok által vegyesen is játszott ügyességi játék a süllózés volt. A sülló kb. teniszlabda nagyságú kerek fadarab volt. "Ahányan vótunk, annyi lukat csináltunk a fődbe. A lukakat körbe csináltuk, a közepin meg vót egy nagyobb luk, abba köllött a süllőt belehajtani. Eggyel több vót a játékos mindég, mint a luk." Minden játékosnak volt ütője, egy kb. méteres hosszúságú vot. A játék elején eldöntötték, ki lesz az ún. kanász

, aki az elütött süllőt keresi, s megpróbálja a közepén levő lyukba hajtani. "Kértünk olyat, hogy dobja a süllőt a levegőbe, oszt akkó bottal meg elütöttük. Elütötték a süllőt, oszt aki kanász vót, az ment keresni. Ha nem találta a süllőt a kanász, akkor mondta, hogy: - Sós a lukam, szabad a disznót keresni! Ha hamarabb megtalálta a kanász, mint aki elment keresni, akkor sikerült a süllőt belekergetni, akkor beletehette a botját a másik lukába. Akkor az maradt a-kanász. Azt amikor belehajtotta középre, annak is kellett vigyázni, aki elütötte, hogy a kanász nehogy bedugja a lukába a botját, mert akkor amannak kell a süllőt keresni." A süllőzést pásztorkodás közben játszották. Hasonló játék volt a csülközés

, aminek azonban a pontos szabályait sajnos nem sikerült rögzítenem. A fiúk ügyességi, s félig-meddig szerencsejátéka volt a gombozás

. Pénzzel is játszották. "Vót a régi kétfilléres, abból csináltunk ... úgy hívták, rajtcsúzli

. Lyukasztóval megütöttük és akkó olyan púpos vót. Kiválóan tudott ugrani, ha falra ütöttük. Úgy hívtuk: - Gye-