Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Fejér Gábor: Két paraszti munkaeszköz (tiló és szőlőprés) készítésmódjának vizsgálata

pótlás. A lábak mérete kis határok között változik. Szétszerelés hiányában nem állapítható meg, hogy a becsapolt kötés létrehozásánál valamilyen kötőanyagot alkalmaztak-e, csak annyi, hogy az efféle megoldásoknál gyakori hosszirányú ékelés elmaradt. 5. Törzs. Anyaga gyümölcsfa, a belet tartalmazza, repedt. Felületén kéregnyomok találhatók, élein élszedés. A vályúk teljes hosszában a törzs szélességi irányában csökkentett keresztmetszetű. Felülete gyalult, jó minőségű. A csapszeg furatát fúróval készítették, a hosszanti végek levágása fűrésszel történt. A keresztmetszet kikönnyítésénél az átmeneti idomok az egyik oldalon kanálvésővel díszítették. A vályúk fogazása fűrésszel történt, a fogak élszedettek. Fűrész és véső volt a vályúk elkészítésének eszköze. Az indulásnál először átvésték a fát, méghozzá két irányból. Az így keletkezett rés aztán módot nyitott a fűrészelésre. A vályú hosszának megfelelően két-két fűrészvágást tettek a kívánt hosszon, majd a felesleges fát ismét csak két irányú véséssel távolították el. A szerkesztői igényt a törzs alján keresztbe futó ceruzavonal bizonyítja. Egyéb technológiai utalás még a lábak és a törzsön található élszedés relatív helyzete, mely szerint az élszedés a lábak behelyezése előtt készült. 6. Vágódeszka. Anyaga akác, beles, kérges darab, repedezett. A két vágóéi kialakítása a vályúknál ismertetettel teljesen analóg módon történt, az élek nyitott végén kezdve. Kimutatható még a fúró használata a fogantyú és a csapszeg furatai számára. 7. Fogantyú. Anyaga tölgy, esztergált. A fejhez kerek saját csappal csatlakozik, a kötést jelenlegi formájában valamilyen szálas anyaggal biztosítják, amit annak kiálló végei bizonyítanak.