Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Fejér Gábor: Két paraszti munkaeszköz (tiló és szőlőprés) készítésmódjának vizsgálata

8. Csapszeg. Anyaga akác. Szerelt állapotban megfi­gyelések nem tehetők. A tiló készítésmódját értékelve azt mondhatjuk, hogy készítője esztétikai és szerkezeti igényességét technikai fogyatékosságok illetve anyagismerettani hiá­nyosságok tartották kordában. Nem zárható ki azonban, hogy ezeket olyan adottságok eredményezték, amelyek a készítők száraára áthághatatlanok voltak, gondolunk pél­dául a rendelkezésre álló faválasztékra, vagy a szer­számkészlet összetételére és minőségére. Mindkét alter­natívát figyelembe véve nem valószínű, hogy a tárgyat mesterember készítette. Használói igényeit mindenesetre bizonyára kielégítette, ha máig jó állapotban őrződött meg. A borsajtót, melyet vidékünkön présnek neveznek, 1986-ban gyűjtöttük Makón. Az állóorsős sajtók típusába tartozik. Makói megjelenése igen figyelemre méltó, ugyan is Vincze István tanulmánya szerint /Magyar borsajtők, Ethn. 195B. 1-28./ ez a típus eddig a Tiszától keletre csak Tiszaigaron volt kimutatható. A prés korát adatközlés útján nem tudtuk meghatároz ni, a volt tulajdonos szerint apósa vásárolta hetven éve Az idézett dolgozat és a Magyar Néprajzi Lexikon ide vo­natkozó címszava /Borsajtó, MNL I. Budapest, 1977./ alap ján a készítés időpontja az 1890-es évekre tehető. A prés vegyes szerkezeti elemekből összeépített for ma, fa és fém kötőelemekkel. 1, Talp. Anyaga tölgy. A fa a belet tartalmazza, re pedt. Négyzet keresztmetszetű becsapolt lábakon.áll. A kötésnél a ragasztóanyagot nem használtak. Az egyik lába újabb keletű pótlás, ez anyagában és formájában /kör ke­resztmetszetű/ is eltér a többitől és azokkal ellentét­ben a belet tartalmazza. E lábnak a csapját bárdolással alakították ki. A csapfészkek vésettek, s vésett az

Next

/
Thumbnails
Contents