Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Markos Gyöngyi: Szerelmi jóslások Makón és környékén

hogy ha varrás közben hosszú cérnát fűz a lány a tűbe, akkor messzire, ha rövidet, akkor közelre viszik férjhe z. Külön érdemes figyelembe venni, mit tettek a lányok annak érdekében, hogy szép legyen a szeretőjük. A böjtölés nem csak ahhoz segítette hozzá a lányokat, hogy megálmodják férjüket, hanem hogy azok kedvező tulajdonságúak is legyenek. Apátfalván azt mondták, hogy: "

Lu ca napján ne egyen, hogy szép szeretője legyen

". Azért "

bútölt

" a lány. A földeáki hagyományban 9 egymást követő pénteken kellett böjtölni, hogy szép ura legyen a lánynak. Makói hit szerint, ha egy lány kéményseprővel találkozik, annak jobb oldalára kerül, hogy szép legyen a jövendőbelije. Közben megfogja egyik gombját és mondja : "

Tizenhárom, tizenhárom, meglátom az ideálom. " A szépségen kívül igyekeztek még kifürkészni a lányok, hogy milyen egyéb külső és belső tulajdonságai lesznek jövendőbelijüknek. A 20-as évekből való adat szerint Makón ezt szilveszterkor az alábbi játékból tudhatták meg: "Tányérborogatással is sok mindent megtudhatunk a jövendőbelinkről. Szilveszter estéjén kilenc tányért leborítunk, s mindegyik alá más-mást teszünk. Az első alá kenyeret, ami jószívűséget jelent. A második alá sót, a szegénység jelképét ; a harmadik alá fésűt, ami nagyfogú embert jelképez; a negyedik alá gyűrűt, ez a gőgös, kényes természet jelképe; az ötödik alá pénzt, ami gazdagságot, jómódot jelent; a hatodik alá szőke hajat; a hetedik alá barna hajat; a nyolcadik alá tükröt, a szépség jelképét; a kilencedik alá összekötözött fadarabokat, amivel testi fogyatékosságra következtetünk. A tányérokat aztán össze-vissza cserélgetjük. Éjfélkor aztán ki-ki választ magának három tányért. A tányérok alatt elrejtett jelképek elárulják a kíváncsiaknak jövendőbelijük három jellemzőjét."''