Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)
NÉPRAJZ - Szűcs Judit: „A nagyokhoz semmik se vótunk” (Társadalomvizsgálat Csongrádon)
Markus István és Szabó István felosztásával. Másik meghatározás szerint a kisbirtokosok a 20-30 holdon alóli gazdák, az ezen felüliek 400 holdig a közép- birtokosok , a 400 holdon felüli földtulajdonnal rendelkezők a nagybirtokosok. Ezt egy 400 holdat örökifi, azon még fiatalkorában gazdálkodó tulajdonostól hallottuk. Kérdés, hogy ez a felosztás mennyire lehetett általános? A 10 holdon alóli földet művelők, a kisemberek vagy kisparasztok a városról munkálták több helyen lévő földecskéjüket. Ezek a jó termő-, öntéstalajú határrészeken, például a Bökény ben, a Kisrét ben voltak. /Ezekhez gyakran tartozott egy kis szőlő és gyümölcsös./ A jó minőségű kisparcellákon, házhelyeken főként zöldséget termeltek. A középparasztok földjének egy, gyakran jelentős része szik vagy homok volt, esetleg több helyen is tanya állt. Ezeken a földeken főként állattenyésztéssel lehetett foglalkozni. De ehhez a "vagyonhoz" mindig tartozott szántó és fél-két hold szőlő is. A több száz holdas birtokok a nagyobb kiterjedésű, jó földű határrészeken, a Temető út , a Félegyházi út mentén, a Kilences ben és a Nagyrét ben voltak. /Ez nem jelentette azt, hogy a kisebb birtokosoknak nem volt földje a nevezett határrészeken./ A gazdák elkülönülésére a Gazdasági Egyesület volt titkára így emlékszik: "Ha bementem az ajtón, körülnéz tem, asztalonként meg lehetett állapítani, azok ottan tíz holdasok, ötvenholdasok. Na, ott vannak a négyszáz holda sok . " /Ormos Lajos/. A múlt század végén és a jelen század elején a gya rapodás lehetőségét a Tisza szabályozásában történő részvétel is jelentette. Egyik oldalról a gátépítés munkálatain szerezték meg azt a tőkét, amiből földet tudtak vásárolni. Másik oldalról a vízszabályozással nyert földekkel, a korábbi rétekkel növekedett a megművelhető földterület.
