Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1986. (Szeged, 1987)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: „A nagyokhoz semmik se vótunk” (Társadalomvizsgálat Csongrádon)

Szűcs Judit: "A NAGYOKHOZ SEMMIK SE VÚTUNK ..." /Társadalomvizsgálat Csongrádon/ Az egész mondat így hangzik: "A nagyokhoz semmik se vótunk^a kicsikhez nagyok vótunk." /Csépainé/. így helyezte ei családját egy hetvenholdas gazda felesége a mezővárosi paraszttársadalomban. Míg ebben a mondatban a belülről megélt rétegződésre kapunk utalást, addig az egységes parasztlét megfogalmazását adja a következő mondat: "így tett jóapám: - Úrnak úr a fele, parasztnak paraszt a fele." /Hajdúné Újvári Emma/. Ezzel az inooklással tíz gyerekéből egyet se taníttatott a 120 holdat osztó gazda. A különbség az öltözködésben és a viselkedésben is tükröződött, vagy ahogy egy szabó felesége mondta: "A tisztviselők olyan urak vótak. A paraszt akár hogy vót felőtözve, akkor is paraszt." /Hajdúné Kocsis Margit/. A parasztság rétegződésének alapja a földtulajdon volt. Kétfajta osztályozást hallottunk. Az egyik szerint a néhány holdast kisember

nek, a 10-18 holdast kisparasztnak hívták. A 20-50 holdas már gazdának tartotta magát, ennyi földdel bíró középparaszt

nak számított. Az 50-70 holdastól a 100-120 holdasig nagygazdá

nak nevezték. A felsorolt rétegek képviselői, a tulajdonosok és családtagjaik, maguk is dolgoztak, fizikai munkát végeztek még akkor is, ha cselédet tartottak, részest fogadtak. Az 50-120 holdon gazdálkodó nagycsaládban a tulajdonos, az apa már "csak" irányította a munkát. Ilyen nagycsaládban fiúként dolgozó Újvári Pál mondta: "Saját földünknek vó tunk a cselédei." Ez a felosztás a kis-, középparasztok és nagygazdák között - árnyalatnyi különbségekkel - az Alföldön ismert volt. Lényegében megegyezik Eredi Ferenc,